Étkezésbe kódolt az egészség

A kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás gondoskodik a baba egészségéről
A kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás gondoskodik a baba egészségéről
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A méhen belüli magzati fejlődés és a felnőtt-, valamint időskori krónikus betegségek között van összefüggés.


A magyar lakosság egészségügyi állapotára vonatkozó negatív statisztikáktól hemzsegnek a nemzetközi és hazai kutatások. A tudományos alapú írások és a lakosság számára is közérthető problémákat feltáró felmérések természetesen csak akkor hasznosak, ha tesznek is azért valamit (az egyén, az egészségügy, a döntéshozók), hogy a magyarok ne kullogjanak a kimutatások végén.

Fókuszban a kismamák

Európai Uniós viszonylatban hazánk rosszabb képet mutat a nők egészségi állapotát illetően, mint a tagállamok átlaga. Kiemelten kell kezelni a reproduktív korú nők csoportját, tekintettel arra, hogy a várandósok életmódja nem következmények nélküli, szoros összefüggést mutat a koraszülés előfordulásával, a magzat méhen belüli fejlődésével. Az elégtelen magzati súlyfejlődés miatt megnőhet a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívinfarktus előfordulásának kockázata.

– Magyarország a 29 fejlett ország között egyike a négy – 8%-ot meghaladó – legrosszabb statisztikát mutató országnak a kis súlyú újszülöttek tekintetében, ezért is fontos a kismamák egészség-magatartását javítani – mondta el Danilás Ilona. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló végzős szülésznő az Új Nemzeti Kiválóság kutatói ösztöndíjprogramjában nyert támogatást „Nyíregyháza város női lakosságának és várandósainak összehasonlító egészségmagatartás vizsgálata, különös tekintettel a táplálkozásra” című témájával.

Az egészséges életmód alapvető eleme a táplálkozás, a várandósság alatti elégtelen étkezésből adódó, a magzati fejlődés korai szakaszában kialakuló génhibák súlyos fejlődési rendellenességhez vezethetnek, ezért elengedhetetlen, hogy jelen legyenek az anya szervezetében a károsodás kivédéséhez szükséges vitaminok és nyomelemek, mint például a folsav, B6, B12, C-vitamin és cink.

– Kutatásomat az internethasználó kismamák körében végeztem, és beigazolódott, hogy az információs sztrádán tájékozódnak, onnan szerzik ismereteik nagy részét, jóval kevesebbszer kérdeznek a védőnőtől, családtagoktól, a szülész-nőgyógyász és a szülésznő pedig az utolsó helyen áll a „bizalmi listán” – mondta a hallgató, s hozzátette: ami a kismamák tudását és tudatosságát illeti jócskán mutatkoznak hiányosságok.

Nem ismerik az összetevőket

A rostdús ételeket a válaszadók csupán 17,7 százaléka ismerte, 11 százalékuk az állati eredetű termékeket – amelyekben egyáltalán nincs rost – a húsféléket és joghurtot is rostdúsnak gondolják. Az ajánlott mennyiségtől jóval több állati eredetű ételt, de kevés gabonafélét, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak: a napi étkezések 28%-át teszik ki a várandósság alatt javasolt 50% helyett – mondta el a végzős hallgató, s hozzáfűzte, hogy szomorúan alacsony a halfogyasztás körükben, a kismamák mindössze harmada szereti a halat, holott az ­omega zsírsavak bevitelét ebben az időszakban kellene megnövelni.

– Ezzel szemben naponta egyszer (30,4 százalék) vagy többször is esznek édességet, dacára, hogy a terhesség alatti súlygyarapodás veszélyeket hordoz – zárta gondolatait Danilás Ilona.

KO








hirdetés