EU-csúcs – Bemutatták az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját

Brüsszel – Bemutatták az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját a tagországok állam-, illetve kormányfőinek keddi brüsszeli csúcstalálkozóján, a dokumentumban az európai egység megerősítésére szólítottak fel az újszerű biztonsági fenyegetések tükrében.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mutatta be kedd este az uniós csúcsvezetőknek a hatvan oldalas stratégiát, amelynek előszavában hangsúlyozták, hogy miközben egyesek megkérdőjelezik az unió létét, az EU állampolgárainak és a világnak is minden korábbinál nagyobb szüksége van egy erős Európai Unióra. Ezt azzal magyarázták, hogy a tagországok egyike sem lenne képes egyedül választ adni a jelenlegi kihívásokra, a közös fellépés viszont páratlan lehetőségeket rejt magában, egyedül így biztosítható az állampolgárok jóléte és biztonsága.

Kifejtették, az unió érdekeit leginkább a multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend szolgálja. Mint írták, lejárt “a világcsendőrök és magányos harcosok” kora. Fontosnak nevezték annak a felfogásnak a meghaladását, amely zéró összegű játszmaként tekint a nemzetközi politikára.

A stratégiában kiemelték, az uniónak késznek és képesnek kell lennie az elrettentésre és az önvédelemre. Miközben a tagállamok többségének a NATO garantálja a biztonságát, Európának jobb felszereltséggel, kiképzéssel és szervezettséggel kellene hozzájárulnia a kollektív védelemhez. A dokumentumban kitértek az európai védelmi ipar fejlesztésének szükségességére is.

A transzatlanti kapcsolatok további mélyítése és a NATO-val való együttműködés fokozása mellett más partnerekkel is együtt kíván dolgozni az Európai Unió, amely különösképpen érdekelt a szomszédos térségekkel való együttműködésben. Leszögezték, Európának érdeke ezen államok ellenállóképességének javítása Közép-Ázsiától Közép-Afrikáig; a migrációs válság megoldásához is a kiváltó okok megszüntetése szükséges, ezért egyebek mellett fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást a származási és a tranzitországokban.

A dokumentum készítői szerint a terrorizmus, a hibrid hadviselés, a gazdasági nehézségek, a klímaváltozás és az energiaellátás bizonytalansága komoly kihívást jelent Európa számára. Az uniónak ezért fokoznia kell az erőfeszítéseit a védelmi képességek, a terrorizmus elleni harc, a válságkezelés és megelőzés, a kibervédelem, valamint az energiabiztonság és diverzifikáció területén.

A terrorizmus elleni küzdelem részeként elengedhetetlen a hatékonyabb információmegosztás és titkosszolgálati együttműködés az EU-n belül, emellett fokozni kell a kooperációt Törökországgal, valamint az észak-afrikai, közel-keleti és nyugat-balkáni államokkal, de más módokon, az oktatáson, a kultúrán és a sporton keresztül is fel kellene venni a küzdelmet a szélsőségesség ellen.

“Az európai békét és stabilitást nem lehet többé adottnak tekinteni Európában, Oroszország ukrajnai beavatkozása alapjaiban rengette meg a kontinens biztonsági rendjét” – olvasható a dokumentumban, amelyben közös megközelítést igénylő, stratégiai kihívásként jellemezték az Oroszországgal folytatott kapcsolatot. Mint írták, az EU nem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, sem pedig elfogadni Kelet-Ukrajna destabilizálását, a közös érdekek mentén azonban lehetséges az együttműködés Moszkvával.

Az Európai Tanács tavaly bízta meg Mogherinit az új uniós biztonsági stratégia előkészítésével, amelyhez az utóbbi évben kiterjedt egyeztetéseket folytattak a tagállamokkal, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel, valamint a civil társadalommal.

Bruno Lete, a Német Marshall Alap (German Marshall Fund) nevű kutatóintézet szakértője szerint a közös kül- és biztonságpolitikát mindazonáltal meglehetősen alááshatja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. “Súlyosan meggyengíti az EU gazdasági és puha erejét (soft power) a külpolitikában” – mondta.

– MTI –








hirdetés