Ez a magyar holokauszt!

Ilyés Gábor és Kujbusné dr. Mecsei Éva nagy fába vágta a fejszéjét
Ilyés Gábor és Kujbusné dr. Mecsei Éva nagy fába vágta a fejszéjét
Nyíregyháza – Olyan kisfilm készül, amely a középiskolás diákoknak is oktatóanyag lehet majd.

„Meg kell ismerni, hogy ezekre az emberekre milyen világ szakadt itt az orosz foglalással, a kommunizmussal, Rákosi aberrált személyiségével. Aki ezt megteszi, az megtudja majd, hogy mi a zsidó holokauszt, és mi a magyar holokauszt, mert a kettő között csak annyi különbség van, hogy az egyiket Rákosi és Sztálin csinálta, a másikat pedig Hitler és a nyilasok” – fogalmazott dr. Takács Péter nyugalmazott egyetemi tanár a Jósa András Múzeumban, a Rákosi-diktatúra börtöneit bemutató kiállításon. Súlyos szavak, annyi szent.

Kibeszéletlen téma

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ekképpen jellemezte a korszakot: „A gulág áldozatai alulértékelt hősök, keveset beszélnek és keveset tudnak róluk. Ez a terület a kibeszéletlen témák közé tartozik”.

Elhallgatott történelem címmel írtak ki pályázatot, mely keretében hiánypótló munka készül a málenkij robot szabolcs-szatmár-beregi emlékjeleiről, visszaemlékezéseiről.

– A gávavencsellői községi könyvtár kért fel előadónak 2012 telén, hogy mutassam be a málenkij robot megyei történéseit – különös tekintettel a gávavencsellői elhurcoltakra. Utána beleástam magam a nem nyíregyházi vonatkozások felkutatá­sába is – említette Ilyés Gábor, akinek 2010-ben jelent meg „Málenkij robot. A nyír­egyházi elhurcoltak” elnevezésű izgalmas, szívszorító, elkeserítő, tényszerű kötete.

Várják a túlélők jelentkezését

Nemcsak ő gyűjt szorgalmasan, hanem a megyei levéltárban is gyarapodik az adatbázis.

– Arra gondoltunk, hogy a holokauszt-adatbázis mintájára igyekszünk hozzáfér­hetővé tenni mindazt, ami az iratokból fontos, így a nálunk lévő dokumentumokból és az Országos Levéltár kül­ügyminisztériumi anyagában található különböző típusú iratokból, valamint a kora­beli sajtóból kigyűjtjük telepü­lésenként azok neveit, akikről biztosan lehet tudni, vagy nagy valószínűséggel sejteni, hogy elhurcolták – említette Kujbusné dr. Mecsei Éva levéltári igazgató.

– Ezt a névlistát az internetes adatbázis mellett könyvben is szeretnénk megjelentetni a februárban tartandó, elhurcoltakra emlékező konferenciára. A túlélőkkel folytatott beszélgetésekből olyan kisfilm készül, amely a középiskolás diákoknak is oktatóanyag lehet majd. Ugyanakkor várjuk a levéltárban azoknak a jelentkezését, akik a szörnyűség túlélőiként elmesélnék saját élettörténetüket.

Ladányi Tóth Lajos


Pagonyi Szabó János: Málenkij robot

Még el sem csitultak fegyverek
A „felszabadított” ezreket
Úgy összeterelték sebtibe,
Csak bámulhattak a semmibe.

Málenkij robotra kellenek
A férfiak, a nők és gyermekek!
Kiszolgáltatva álltak ott,
Mint karámba hajtott állatok.

Ha szökni próbáltak egyesek:
Dördültek gyilkos fegyverek!
Állat? Vagy ember? – Egyre megy!
Mint szorzótáblán az egyszeregy.

Emberi értékek nincsenek!
Tán segítenek az istenek?
Csak áruló élet – csalfa fény!
Csillanó ábránd, vak remény.

Vágányon csattogó kerekek –
Napkelet ásítva integet.
Suhanó emlékek, háztetők –
Utánuk űr, – árvák – , szenvedők!
S elnyelték bűzös lágerek!
Férfiak, asszonyok, gyermekek –
Málenkij robot! Kicsi munka?
Éhezés, szenvedés lakójukra!

Bányákban, utakon földeken,
Gyárakban, hidakon szüntelen
Munka, és munka, és gyötrelem!
Megélt nap lehetett győzelem.
Mint holnap?! Reményt sem adhatott!
Csak akkor, ha robotolhatott!
Kit hitehagyva – foszlott vágya
Mankója lett annak a fejfája!

Ti bűntelen-bűnös emberek!
Kegyetlen s kegyes éltetek.
Kik túlélve a borzalmakat,
Kik idegen földben nyugszanak!

Sírotok jeles, vagy jeltelen:
Örökkön mementó kell legyen!
Nyugodjon nyugtalan lelketek!
Árpád fiai, ne felejtsetek!








hirdetés