Ezer év elteltével is példaképünk

Ezer év elteltével is példaképünk
© Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – A nyugati kultúra mai küzdelme Szent László királyunk korszakát idézi.

Kisebb tömeg kísérte figyelemmel péntek délután a megyeszékhely szívében, ahogy a római katolikus társszékesegyházba megérkezik Szent László király koponyacsontja. Hazánk harmadik legfontosabb nemzeti ereklyéjét 17 órakor a Kossuth téren fogadták az ünneplők, az egyház elöljárói a szökőkúttól a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházba vonultak, ahol püspöki köszöntőt hallhattak az érdeklődők.

Nem véletlenül születtünk magyar földre, itt van feladatunk!” Valóczki Zsófia

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szavaiból kiderült: második alkalommal mozdult ki Győrből az ereklye, Debrecen után ezúttal megyénkbe látogatott. – Szent Lászlót egyházunk nem imádja, s nem hozzá, sokkal inkább vele imádkozik, hogy védje, óvja nemzetünket az Úr. A kolostorok gyarapítója, Magyarország kiterjesztője, a vitézek példája, a szüzek védelmezője, nemzetünk dicsősége, Szent László nyomdokait követve fontos, hogy döntéseinket – legyünk fiatalok vagy idősek – mindig bölcsen, országunk érdekeit szem előtt tartva hozzuk meg – mondta.

– Ragaszkodjunk hazánkhoz, bármily nagy a csábítás, hogy egy jobb élet reményében máshol keressük a boldogulást! Nem véletlenül születtünk magyar földre, nekünk itt van a helyünk, feladatunk! Számomra ez volt az egyik legfontosabb üzenet ezen a látványos és sokatmondó egyházi eseményen – mondta el lapunk érdeklődésére a jelenlévők egyike, a Nyírpazonyban élő, Nyíregyházán tanuló középiskolás, Valóczki Zsófia.

Fél hattól ki-ki egyénileg is kifejezhette nagyrabecsülését, leróhatta tiszteletét az ereklye előtt, majd szentmise következett dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének főcelebrálásával. Este az ereklye őrének, Bognár István győri plébánosnak az előadását hallhatták a hívek, Szent László király tiszteletére a programot imaóra zárta.

A hazát és Európát védte

Napjainkban Szent László és kora aktuálisabb történelmi példa, mint az elmúlt ezer évben bármikor – értékelt lapunknak a dr. Vinnai Győző történész, országgyűlési képviselő. – Azelőtt a Német-római Császárságra hárult az a kötelesség – vont párhuzamot –, hogy a nyugati civilizációt, a kereszténységet védje a keleti barbárság támadásaival szemben. Szent László idejében nagyot fordult a világ: Németország belső viszályokba merült, majd élet-halál harcot vívott a pápasággal, így védőőri szerepe szinte észrevétlenül az immár szívben-lélekben keresztény Magyarországra szállott.

– Keletről új népvándorlás indult, amit a mongol tatárok indítottak be, s a keleti népek egyre újabb hullámai érkeztek határainkhoz. Amíg a magyar állam erős és egységes volt, addig nem volt esélyük, de amint II. András és IV. Béla idejére meggyengült a királyság, az egész ország a tatár hordák áldozatává vált, és nem sokon múlt, hogy a fiatal magyar állam végleg megsemmisüljön.

Kihívások egykor és most

– Ma egy új népvándorlás első jeleit látjuk. A Német-római Birodalom „örököse”, az Európai Unió ugyanolyan tehetetlen, mint elődje volt, és úgy látszik, ismét ránk hárult a feladat, hogy védjük a nyugati civilizáció határait. Szent László kemény törvényekkel, személyes vitézséggel sikeresen verte vissza a támadásokat. Kivonta Magyarországot a pápaság és a császárság között dúló harcból. Vallotta, hogy hazánk a nyugathoz tartozik, de a saját útját járja, s egy ország csak úgy lehet kifelé erős, ha belül rend van. Ezt pedig csak erős törvényekkel és megbízható államszervezettel lehet megteremteni. Ez így volt 1000 éve, s így van ma is – mutatott rá dr. Vinnai Győző.

– KM –


Örökségtúra a középkori templomok útján

A Középkori Templomok Útja örökségtúrának van egy – Bajától és Kisvárdától Szabolcsig, illetve Tiszadobig tartó – szakasza, amely kizárólag Szent László történelmi emlékeit fogja egy csokorba – mondta el lapunknak Deák Attila, a megyei fejlesztési ügynökség munkatársa.

– Hogy miért alakult ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ekkora Szent László-kultusz? Legfőképpen nyilván azért, mert 1092-ben Szabolcsban tartották azt a zsinatot, ahol Szent László is jelen volt, s ahol híres törvényeit megalkotta. Azon még vitázik a történelemtudomány, hogy mindez pontosan hol is zajlott, a szabolcsi földvárban, vagy a település református templomában. Ezenkívül több más olyan emléket és kapcsolódási pontot is őrzünk, ami a lovagkirályunkhoz köthető, illetve a középkori egyházi örökség részét képezi. Úgy tudjuk például, hogy a nagy király Kisvárda közelében győzte le az országra törő besenyőket 1085-ben, nem véletlenül találunk Szent László-szobrot a városban. A győzelem emlékére templomot emelt, ami sajnos nem maradt fenn.

A másik fontos helyszínünk Laskod, ahol egy olyan falképciklust őriznek, ami a legismertebb Szent László-legendát meséli el. A herceg a váradi püspök lányát menekítette ki a kun vitéz karmai közül. Persze a történet szimbolikusnak is tekinthető, s a jó és a rossz harcát ugyanúgy megjeleníti. Egyébként Székelyföldön és a Szepességben sok hasonló képciklust találni.

Baktalórántháza római katolikus templomában egy olyan egyedi jelenetet láthatunk, amikor a Szűz Mária ölében ülő Jézus koronát helyez Szent László fejére. A napkori római katolikus templomban pedig a három szentünk – Szent István, Szent Imre és Szent László – ábrázolása látható a falon. S nem feledkezhetünk meg azokról a kőfaragványokról sem, amelyek Tiszabezdéden és Kisvárdán találhatók – sorolta Deák Attila a Szent Lászlóhoz köthető emlékhelyeket.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés