Ezernyi színnel, árnnyal megtöltött lapok

Ezernyi színnel, árnnyal megtöltött lapok
© Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Vallomások és emlékek; utazások térben és időben.

A napokban mutatták be lapunk egykori munkatársa, Bodnár István legújabb kötetét: a Színek és árnyak a szerző vallomásait gyűjti csokorba.

Útikalauz ez, amely elviszi az olvasót Finnországba Szent Iván éjjelén, Korfura egy forró nyári héten, Velencébe egy turistákkal zsúfolt napon. A szerzőt követve eljutunk Provence mezőire, a Canal Grande bíboralkonyához, Assisi bűbájos utcácskáira, persze Szatmár, Bereg, vagy Tokaj sem maradhat ki, de találkozhatunk utasokkal is, akik a mennyország felé tartanak.

Emlékek érkeznek a találékony művészről a télről, a hulló lombok rőt fényén át-átsejlő őszi kavalkádról, a nyár érett színeiről, a szorgalmas vőfélyről, a májusról, amely teszi a dolgát szakadatlan, a hozsannás tavaszról, február fagyos csizmáiról, a pünkösd pirosáról, a decemberben integető hajlékony, megfagyott nádszálakról.

Megjelenik a szépség

Megelevenedik a gyermekkor: a halk bánat az ódon kovácsolt vaskapu előtt, az ízek, amelyeket az édesanya varázsolt a többnyire szegényes ételekbe, a gesztenyefa, amely minden évszakban gyönyörű és a könyvek, amelyek egy-két nap alatt cserélődtek a kisfiú kezében. De szó esik a költőkről is, akiké az egész világ: sem a csillagokat, sem a fűszálakat, sem a szavakat nem veheti el tőlük senki. „A költészet az igazi szépség, tőle mi sem áll távolabb, mint a luxus tündöklése. … Elég a puszta belefeledkezés a mindenségbe, a teljességbe. És ekkor megjelenik a szépség.” Ars poeticaként is értelmezhető sorok, amelyek ezernyi színnel töltik meg a Gál Ludmilla képzőművész illusztrálta kötetet.

KM








hirdetés