Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve – A szülői házba ment meghalni a nyíregyházi koldus

Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve - A szülői házba ment meghalni a nyíregyházi koldus
Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve - A szülői házba ment meghalni a nyíregyházi koldus
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es és 1977-es március 12-i Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk

1947. március 14., péntek

A szülői házba ment meghalni

Szokatlan körülmények között halt meg H. József nyíregyházi napszámos, aki az utóbbi időben koldulásból tartotta fenn magát. Szenvedélyes alkoholista volt, eleinte minden keresetét, később minden összekoldult pénzét elitta, ez okozta korai halálát. Különös érdekessége az esetnek, hogy a koldus megérezte közelgő halálát, és szülőházába ment vissza, hogy ott fejezze be tragikus életét. Már haldoklott, amikor T. József ráakadt Epreskert utcai házának udvarán. Azt hitte, hogy a koldus ittas, és a ház egyik üresen álló szobájába vitte, hogy ott aludja ki magát. Másnap reggelre T. elfelejtette, hogy szállást adott az ismeretlennek, és csak négy nap múlva fedezte fel az üres szobában a hullát. A rendőri nyomozás derítette ki, hogy miért éppen az Epreskert utcába ment H. József. Okmányaiból kiderült, hogy 49 évvel ezelőtt ott éltek a szülei, és ő maga is abban a házban született.

Hatvan éve írtuk

1957. március 14., csütörtök

Éled, szépül az erdő

A Nyírségi Erdőgazdaságnak hét erdészete van a megyében. A nyíregyházinak, a béltekinek, a tiborszállásinak, a vásárosnaményinak, a ricsikainak, a jánkinak és a baktainak külön-külön megvan a szépsége és a nevezetessége. A legnagyobb, legösszefüggőbb a baktai erdő, különösen szép és változatos a faállománya. A legtöbb erdőben megtalálható a nyúl, a fácán, a fogoly és az őz, míg szarvas és vaddisznó csak a lónyai és az ömbölyi részen. Régen sokkal szebb volt a nyíregyházi Sóstói-erdő, mint ahogy most látjuk. A háború sok kárt tett benne, különösen az Erdei kitérőig csúnyán megritkították. Az irtott területen elterjedt az akác, aminek az a rossz tulajdonsága, hogy alatta semmilyen bokor, cserje nem él meg. Az új telepítésű tölgynek nem hosszú az élete a Sóstói-erdőben, mivel a víz leszívódott erről a területről. – Mi is nagyon örülnénk, ha Sóstó híres fürdőhellyé fejlődne, s ezt a tervet azzal segítjük, hogy az Erdei kitérőtől Sóstóig parkerdőt létesítünk. Kívánatos lenne a sétányok mentén ülőalkalmatosságokat elhelyezni, valamint legalább két parkőrt munkába állítani – mondotta Debreczeni Imre, az erdőgazdaság igazgatója.

Ötven éve írtuk

1967. március 14., kedd

Premier

Sóstón, a meleg vizű nyitott medencében vasárnap volt a premier. Azért még nincs igazi tavasz – mondták hétfőn –, hiszen a több mint 63 ezer lakosból csupán nyolcvankilencen merészkedtek strandolni.

Régészek Kéken

Salamon kori temető feltárásához kezdenek a régészek megyénkben. A XI. századbeli temetkezési helyre Kék község határában bukkantak, ahol az ásatások áprilisban kezdődnek.

1967. március 19., vasárnap

Épül a kisari Tisza-híd

Megyénkben a legnagyobb építési munka a kisari Tisza-hídnál folyik. Egy része vasbetonból készül, a folyó felett átívelő szakasza pedig vas­szerkezetű lesz. A kivitelezők elvégezték a munka egy részét, pontosabban készen vannak a vasbeton szerkezettel, azonban hátra van még a folyó feletti szakasz építési munkája. Budapesten, a Közúti Gépellátó Vállalatnál hozzákezdtek a vasszerkezetek gyártásához. Az egész hídhoz egyébként 262 tonna vasalkatrészre lesz szükség.

Negyven éve írtuk

1977. március 16., szerda

Vízmű Geszteréden

A Tiszántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat geszterédi vízműtelepe hat települést lát el ivóvízzel. Az első ütemben épült meg a telep, amely 1500 köbméter vizet ad. Innen látják el Hajdúhadházat, Téglást és a közeljövőben Geszteréd községet. Újabb kutak fúrásával – amihez kitűnőek a geodéziai adottságok – és a telep bővítésével a második ütemben Érpatak, Újfehértó és Bököny községeket látják el vízzel. A beruházás teljes befejezése után naponta 15 ezer köbméter vizet biztosít az új regionális vízmű.

1977. március 17., csütörtök

Háromlábú borjú

Nem élhet se nagy lábon, se négy lábon, mert csak három lábbal jött a világra egy borjú. Gulácson, a tarpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet szarkatanyai szakosított tehenészeti telepén ellette egy jól tejelő magyar tarka tehén még decemberben. A borjút azóta is tartják, jól fejlődik, csupán a járás esik nehezére.

1977. március 19., szombat

Kossuth szőlője Nyíregyházán

Száz évvel ezelőtt érdekes eseménye volt Cegléd városának. Elhunyt országgyűlési követük helyébe Kossuth Lajost választották meg; kiállították megbízólevelét, és elhatározták, hogy egy száztagú bizottság fogja neki kikézbesíteni. Különvonatuk Torino mellett ott állt meg, ahol a szabadságharc száműzött vezére botanikus kertet telepített. Kossuth könnyek között ölelkezett a bizottság tagjaival, s mivel épp ideje volt, azt javasolta, „messék meg” újfajta szőlőjét, vigyék haza, tenyésszék. A küldöttség egyik szabolcsi tagja a maga szőlővesszejét sógorának, dr. Jósa Andrásnak ajándékozta, aki Sóstói úti „vityilló” kertjébe telepítette. Pár éve, amikor óvodának alakították ki a telket, tulajdonosa magával vitte a Debreceni úti kertjébe, ahol megfogant és szép lugassá terebélyesedett a másfél kilós fürtöket adó „Genovai zamatos”.

KM



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés