Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve – Narancs reményében terhesnek álcázta magát, de lebukott

1977-ből: „Nagykálló főtere. Ide érkeznek a tanyákat a járási székhellyel összekötő autóbuszok”
1977-ből: „Nagykálló főtere. Ide érkeznek a tanyákat a járási székhellyel összekötő autóbuszok”
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es és 1977-es március 20-i Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk
1947. március 22., szombat
A villanytelep ünnepnapja

Immár két és fél éve inaszakadtáig dolgozik a munkásság, hogy eltüntesse a háború rombolásának nyomait, újjáépítse az üzemeket és magát az országot. Ebben a rohanó munkában a villanytelep dolgozói csütörtökön megálltak egy pillanatra, felöltötték ünnepi köntösüket. Ötven­éves fennállását ünnepelte a nyíregyházi villanytelep. Délben díszközgyűlést tartottak, este a Korona szálló feldíszített termében 260-an gyűltek össze. Radványi István, a villanytelep főmérnöke meleg szeretettel üdvözölte munkatársait és a vendégeket. Beszédében visszapillantott az elmúlt ötven év munkájára, a németek dúlása utáni idők újjáépítésére és a villanytelep fejlődésére. A vacsora megkezdése után a felköszöntők sorát Fazekas János polgármester nyitotta meg, vacsora után pedig táncra perdült a fiatalság.

Hatvan éve írtuk
1957. március 22., péntek
Mi újság a tiszalöki erőműnél?

Berki elvtárs, a tiszalöki Erőmű Vállalat igazgatója sokat bosszankodik amiatt, hogy az áradás miatt nem lehet üzemeltetni az áramot adó turbinát – minden három nap kiesés a termelésből egy irodaház építési költségeivel azonos. Munkazajtól cseng-bong az erőmű, a Ganz-gyáriak a II-es számú turbina összeszerelésén dolgoznak. Szabó István napi négy–öt órát dolgozik – hét méterre a víz alatt. Megszokta és szereti ezt a munkát, csak a folton-folt búvárruha miatt panaszkodik – bizony, neki is kedves az élete. Most a gerebenrácsok szigetelésén dolgozik, zavaros a víz, csak tapogatással lehet csinálni. Szabó István telefon-összeköttetésben van a felszínen ügyelő váltótársával, de a biztonság végett jelzőkötél is kíséri.

Temettek-e tetszhalottat?

Néhány napja különös érdeklődéssel beszélnek az emberek a városban, úton, útfélen, üzletekben, villamoson egy szenzációs esetről. Sokak szerint Nyíregyházán eltemettek egy lányt, aki mindössze tizenhatszor látta meg a tavaszt. Egyesek megesküsznek, hogy a lány csak tetszhalott volt, mert amikor felbontották a sírt, ruhája össze volt tépve, haját kitépte kínjában. Az egész város pletyka- és rémmesekedvelőivel sajnálkozással kell közölnünk, hogy a história egy élénk fantáziájú ember rémálma csupán. Dr. Biró Béla városi tisztiorvos elpukkantotta a buborékot, kijelentve, hogy semmilyen exhumálás nem történt, mert tetszhalottat sem tettek sírba mostanában – a modern orvostudomány gondoskodik erről.

1957. március 23., szombat
Narancsláz Nyíregyházán

A narancsláz, amely a fővárosból szivárgott ki, városunkban is szedi áldozatait. Hétfőn tekintélyes embertömegen lehetett tapasztalni a narancsláz kétségtelen tüneteit. A déligyümölcsre kiéhezett emberek korukra és nemükre, vallási felekezetükre és cipőnagyságukra tekintet nélkül estek egymásnak a Csemege előtti harcmezőn. Háromszor fordult a mentő és tíz rendőrt küldtek a járványba esettek segítségére. Egy hölgy oly módon akart gyümölcsöt vásárolni, hogy úgy tett, mintha gömbölyödne, azonban amikor átlépte a Csemege küszöbét, kiesett a kispárna és lelepleződött a csalás. A jelen lévő betegek a legközvetlenebb összefüggésbe hozták őt és valamennyi fel-, lemenőit, oldalági és vér szerinti rokonait.

1957. március 24., vasárnap
Ásatások Tiszabercel határában

A Ráctemető alig kiemelkedő domb Tiszabercel és Gáva között, a Tisza árterületén. A földjét szántó ember nem is sejtette, miért csikordult meg az eke vasa, amikor a dombon halad keresztül. A Jósa András Múzeum ásatásai kimutatták: 4000 éve, a bronzkor kezdetén település állt itt. Mivel a víz és a szél a domb felszínéből már sokat elhordott, csak a szemétgödrök tartalmát tudták feltárni. Találtak edénytöredékeket, kőből pattintott, állatcsontból csiszolt szerszámokat. Később nagy meglepetés következett: az ásó emberi csontokon koccant. Összesen 28, ékszerekkel, ruhákkal, fegyverekkel, egyéb tárgyakkal teli sírt találtak a honfoglalást követő időkből.

Ötven éve írtuk
1967. március 22., szerda
Szabolcsi jonatán a kólához

Tíz vagon almasűrítmény indult el kedden Kanadába a Nyíregyházi Konzervgyárból. A kiváló minőségű szabolcsi jonatánkoncentrátumot a megrendelők Coca-Cola gyártására használják.

1967. március 23., csütörtök
Behajtani tilos

Más városok példájára született meg Nyíregyházán a határozat: a városközpontban nem közlekedhetnek lovas kocsik. Áprilisban már ki is helyezik a tiltó táblákat. Természetesen a közlekedési szakemberek arra is gondoltak, hogy ez a rendelkezés ne korlátozza a piacok forgalmát, ezért lovas kocsikkal továbbra is be lehet menni a Búza téri piacig, azonban csak a meghatározott utcákon.

Negyven éve írtuk
1977. március 25., péntek
Úttörőmúzeum Vaján

A magyar úttörőmozgalom egyik jelentős eseménye lesz ősszel egy múzeum felavatása: Vaján az októberi forradalom tiszteletére megnyitják az úttörők országos hagyományőrző múzeumát. A múzeum alapítását a Szabolcs-Szatmár megyei úttörőelnökség kezdeményezte a megye párt- és tanácsi vezetésének támogatásával. Az anyag összegyűjtése nem kis feladat, de az úttörőcsapatok, őrsök már példát mutattak megyénkben a lelkes gyűjtőmunkára.

KM








hirdetés