Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve – Nem csak olcsó, de a gyomorbetegséget is gyógyítja a lóhús

1977-ből: „A nagykállói Calux Cipőipari Szövetkezet modellezőrészlegében már a jövő évben gyártásba kerülő cipők modelljei készülnek”
1977-ből: „A nagykállói Calux Cipőipari Szövetkezet modellezőrészlegében már a jövő évben gyártásba kerülő cipők modelljei készülnek”
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es és 1977-es április 10-ei Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk

1947. április 11., péntek

Építsék újjá a jéggyárat!

A télen még csak megvoltunk valahogyan jég nélkül, mert hiszen nemcsak ételünket és italunkat, hanem jómagunkat is a megfagyás veszélye fenyegette. A tavaszi napok azonban a kánikulai meleg nyár hírével jönnek, éppen ezért ajánlatos lenne gondoskodni jéggyárunk üzembe helyezéséről. Tavaly nyáron szégyenszemre Debrecen városából kellett jeget hozni Nyíregyházára, mert nem volt anyagi erőnk az újjáépítéshez. Az 1947-es esztendő azonban fordulatot jelent gazdasági életünkben, hentes­üzleteink telve vannak hús­árukkal, vendéglátóiparunk megélénkült. Mint amilyen sürgős és halaszthatatlan volt a közelgő nyárra tekintettel egészségügyi okokból megépíteni a ravatalozót, a város nem halaszthatja tovább a jéggyár építését sem. Kórházaink lázas betegeire őrjítő kínok várnak a kánikulai forróságban, henteseink húsáruit órákon belül romlás fenyegeti, amennyiben nem épül újjá a jéggyár.

1947. április 13., vasárnap

Nagylelkű gesztus

Húsvéti szenzációként reklámozta az újhatáros Magyarország térképét a Honvéd Térképészeti Intézet. Szép, színes térkép, vasutak és közutak megjelölése, szegletes és pontalakú városok feltűnése teszi még tarkábbá. Számunkra azonban nem ez volt a húsvéti szenzáció, hanem az, hogy a térkép áttanulmányozásakor nagy meglepetéssel jöttünk rá két szabolcsi községünknek Hajdú megyének való ajándékozására. A Belügyminisztérium döntése értelmében valóban történtek községáthelyezések, de nem ilyen formában. Nyírmártonfalvát és Nyírábrányt Hajdú vármegyéhez csatolták, míg Penészleket Szatmártól, Tiszagyulaházát pedig Borsodtól csatolták Szabolcshoz. Nyírmártonfalva és Nyíradony áthelyezéséről tehát szó sem volt, annál is inkább, mert hiszen az utóbbi a Liget­aljai járás székhelye.

Hatvan éve írtuk

1957. április 10., szerda

Terefere a lóhúsboltban

A 66. sz. Lóhúsbolt a nyíregyházi Lenin téren nem tartozik a fényes húscsarnokok közé, nincsenek pompásan rendezett kirakatai és reklámfeliratai. Egy barnuló tábla árulja el, hogy odabent comb, vörös lókolbász, vesepecsenye, füstölt nyelv, máj és szalámikülönlegesség kapható egészen olcsón megszámított áron. Pálóczi József, a bolt vezetője már öt éve emelgeti a 70–90 kilós combokat, és miközben előzékenyen kiszolgálja a vevőket, kérdéseinkre is közlékenyen válaszol, energikusan magyarázza, milyen előnyös a lóhús fogyasztása. Naponta 10–12 mázsa lóhúst fogyaszt a város. Az előítéleteket és a szokásokat egyre többen teszik félre, bár még akadnak olyanok, akik csak este surrannak be a boltba, nehogy megszólják őket. Pálóczi bácsi szerint egy gyomorbeteget a lóhús gyógyított meg, igaz, hogy ő a mai napig sem tudja, mit eszik már két éve, mert a felesége olyan ügyesen főzi, fűszerezi. Pedig a gyógyult beteg többször kijelentette, hogyha megölnék se tudná megenni a lóhúst. Egy idősebb parasztnak mindig 19 forintot ad a felesége, hogy menjen, vegyen egy kiló marhahúst. Az öreg ehelyett lóhúst vásárol, mivel annak kilója csak 11 forint 10 fillér, a különbséget megiszogatja, otthon pedig az asszony azt hiszi, hogy marhahúst főzött, és a legnagyobb étvággyal fogyasztják hónapok óta.

1957. április 14., vasárnap

Szovjet tankisták segítettek

A 100–150 mázsás gépek sok napon át a rendeltetési helyüktől távolabb rostokoltak, ugyanis a kerekeik mélyen a talajba süllyedtek. Szovjet tankistákat kellett segítségül hívni. Péntek reggel Szakárov alezredes jelenlétében nagy segítséget adott egy T–34-es tank: többórás küzdelem árán a rendeltetési helyére von­tatta a fúróberendezést. A sóstói gyógyforrás fel­tárásáért rajongók nevében ezúton is szeretnénk megköszönni a szovjet elvtársak segítségét!

Ötven éve írtuk

1967. április 13., csütörtök

Összefogva

Jelentős társadalmi megmozdulás történt Balkányban a község déli részét fenyegető belvíz elvezetésére. Több mint egy hónapon át 30–40 ember dolgozott a másfél kilométer hosszú csatorna vízügyi igazgatóság által irányított építésénél. Több mint 7000 munkaórát dolgozott a lakosság, aminek eredményeképpen vasárnap megindult a 95 hold területet borító víz. Igen nagy a jelentősége a csatornának, mivel nemcsak a nagy földterület válik megművelhetővé, hanem sok lakás is megmenekül az összeomlástól.

Negyven éve írtuk

1977. április 14., csütörtök

Az ecsedi lápvilág

Északkelet-Alföld egyik egyedülálló műemléke, az ecsedi sárvár az 1975/76-os ásatások során került napvilágra. A ritka lelet helyreállítása, teljes feltárása és védelme most a legfontosabb feladat, annál is inkább, mert a sárvárat és környékét az idegenforgalom előtt is meg akarja nyitni a múzeumok megyei igazgatósága. Az elképzelések szerint a sárvár közelében hely­reállítják a híres ecsedi lápvilág egy darabját, s a területen van egy másik ritkaság is: a Kraszna partján álló őszsilip. KM








hirdetés