Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve – Részegen elkötött egy lovat, majd mikor kijózanodott visszavitte gazdájának

Akt.:
1977-ből: „Gépszemlére készítették elő a máriapócsi Rákóczi Tsz kombájn­jait, hétfőn itt is megkezdik az őszi árpa aratását”
1977-ből: „Gépszemlére készítették elő a máriapócsi Rákóczi Tsz kombájn­jait, hétfőn itt is megkezdik az őszi árpa aratását”
Nyíregyháza – Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es és 1977-es június 19-i Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk
1947. június 19., csütörtök
Különös rablási eset

Nem mindennapi eset történt T. Béla büdszentmihályi lakossal. Nyíregyházáról ment hazafelé „kissé” italos állapotban, amikor egy lovasszekér érte utol. T. megállította a szekeret, és azt állította a hajtó gazdának, hogy a ló az övé, majd minden szó nélkül kifogta és elhajtotta. Másnap, amikor kijózanodott, a lovat visszavitte gazdájának. T. a bíróság előtt azzal védekezett, ittas állapotában azt hitte, hogy valóban az övé a ló, mert neki is hasonló van.

1947. június 20., péntek
Vigyázat, álhadifoglyok!

Szeretettel és segítő szándékkal fogadjuk minden igaz, demokratikusan gondolkodó magyar emberrel együtt a hazatérő hadifoglyokat. Az ő védelmükben hívom fel Nyíregyháza közönségének figyelmét arra a körülményre, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik a hadifoglyok rovására visszaélnek a jóhiszeműséggel és a segíteni akarással. Ilyen esetnek voltam szemtanúja tegnap délelőtt, amikor a Károlyi téren népes asszonycsoport vett körül egy rongyos katonaköpenyes férfit, és nagy sopánkodással hallgatták, sajnálták. A katonaköpenyes anyagi érdektől vezettetve minden lehetetlent összehordott, hogy szánalomra indítsa az érzékeny lelkeket. Kiderítettem, hogy a koldus J. György rakamazi lakossal azonos, mint közveszélyes munkakerülő csavargót ismerik régtől fogva, és sohasem volt katona, sem pedig hadifogoly. Az esetről értesítettem a rendőrséget.

Hatvan éve írtuk
1957. június 21., péntek
Helyreállítják a szobrot

Az ellenforradalom fékevesztett dühében lerombolta Nyíregyházán az ország egyik leggyönyörűbb és legdrágább alkotását, a Malinovszkij-szobrot. A kitűnő alkotás méltó kegyelet volt a szovjet hősnek, akit a magyar nép a szívébe zárt. A fekete svéd­gránitból készült falépítmény elkészítésén négy hónapig hatvan ember dolgozott, igen finom csiszolást és faragást végeztek. A város most helyreállítja Malinovszkij elvtárs hősi emlékművét. Az ősz végére készül el a szobor, amely most már örökké fogja hirdetni megerősített szabadságunkat és a magyar–szovjet barátságot.

1957. június 23., vasárnap
A kispaládi bronzlelet

A múlt év őszén vályogvető cigányok Kispalád határában ritka szép bronzleletre akadtak. A harci fokos a Jósa András Múzeum legszebb darabja az ilyen fegyverek között. Feltételezhetjük, hogy ez a fegyver előkelőbb harcos, vagy talán főnök tulajdona volt, hiszen a finom, vésett díszítés az egész felületét elborítja, ami az előállítási munka többszörösét kívánta meg. A lelet kora a bronzkor derekára, tehát csaknem 3500 évre nyúlik vissza. A találók illő jutalomban részesültek. Sajnos egy-egy lelet anyagi értékét a találók túlbecsülik, és a zöld patinás bronzot aranynak vélik. A kispaládiak is aranynak nézték a bronzot és a kapott jutalmat alacsonynak tartották.

Ötven éve írtuk
1967. június 21., szerda
Vályogvető helyeket jelöltek ki

A magánerős lakásépítkezés szükségessé tette, hogy Nyíregyháza területén gondoskodjanak olyan helyekről, ahol az építeni akarók könnyen juthatnak agyaghoz, amiből vályogot készíthetnek. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya ezért felmérte a lehetőségeket, s a város hat pontján összesen 11 olyan területet jelölt ki, ahonnan könnyen termelhetnek ki vályogot az építkezők, akik köbméterenként 10 forintos térítés ellenében juthatnak az építőanyaghoz.

1967. június 25., vasárnap
Van fürdő, mégsem fürödhetnek

Éveken keresztül tartó szívós munkával szinte teljesen elkészült a kisvárdai fürdő. Már rendszeres buszjárat is közlekedik, de mindez hiábavaló. Készen vannak a kabinok, befestve tátong a 600 személyes medence, mégsem nyitották meg a fürdőt. A késlekedés oka néhány engedély hiánya; a KÖJÁL és a vízügy véleménye egy-egy mondatban foglalható össze. Vízügy: A Belfő-csatornába nem engedélyezem az elhasznált víz levezetését, mert a vízzel távolabb öntöznek. Hozzájárulok viszont ahhoz, hogy a víz a közeli halastóba menjen. KÖJÁL: Nem engedélyezem, hogy a halastóba vezessék, viszont nincs kifogásom a Belfő-csatornába vezetés ellen. A maga igazát mindkét szerv alá tudja támasztani, csak a község vezetői és lakossága nem tudják, mi lesz.

Negyven éve írtuk
1977. június 22., szerda
Pecsétviasz

Másfél éve eltűnt az üzletekből a pecsétviasz. Apróság, de gondolnia kellene a kereskedelemnek, az iparnak arra, hogy bizonyos területeken ma is használják, sőt egyes foglalkozási ágakban nélkülözhetetlen anyag. Ha netán ez elkerülte volna a PIÉRT Vállalat figyelmét, úgy ezúton hívjuk fel rá.

KM








hirdetés