Fázik a kert

Fázik a kertész, a szép(?) fokozatosan16 fokosra lehűlt lakásában, de inkább kimegy matatni az esőtől tocsogó keretbe, mint hogy a nyár kezdetén szégyenszemre újra bedurrantson a kályhába. Hát ki látott már ilyet…?
Galambos Béla jegyzete.

A fák jól emlékeznek az időjárás évenkénti változásaira, sőt anomáliáira is. Egy ifjító fűrészelés (legvégső esetben kivágás) nyomán mi a gondozóik is meggyőződhetünk róla, miképpen tárolják el emlékeiket sajátos memóriájukba: az évgyűrűkbe.

Ebben a nyirkos időben a fásszárúak, az évelők még meg is vannak valahogy, sőt az alma-, körte fák kifejezetten jól érzik most magukat. Annál jobban fáznak viszont ebben a leginkább késő őszire hasonlító időjárásban az egynyári virágok, zöldségpalánták. A párás, hűvös időben valósággal didereg a melegigényes paprika, dinnye, uborka növényke, de még a paradicsom is elég kutyául érzi magát. Visszaveti őket a fejlődésükben, s az első terméskötések is megsínylik a hideget.

Némelyik gombabetegség kivételével – az almafa varasodás például „lubickol” ebben az időben, s aki korábban elengedte, most már aránytalanul nagy erőfeszítések árán tudja csak megfogni – szerencsénkre a károsítók sem érzik magukat jól. Akik rovarcsapdákkal is figyelik mi mozog a kertjükben észlelik, hogy most repülnek az almailonca lepkék, s tudják, hogy hamarosan kelnek az almamoly hernyói.

A csapdák – no meg a mindig kéznél levő lupe (nagyító lenycse) dícséretére legyen mondva: segítségükkel költségtakarékos és biztonságos lehet a kártevők elleni védekezés, hiszen a kertész pontosan tudja mi ellen védekezik. Higgyék el, ez a mai világban nem is kevés…








hirdetés