Fegyvert ragadtak a hazájukért

Fegyvert ragadtak a hazájukért
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Hiába ért véget az I. világháború 1918 őszén, a fegyverek nem hallgattak el Magyarországon, pontosabban Erdélyben.

A román katonai csapatok – kihasználva a központi hatalmak vereségét és összeomlását – megtámadták Erdélyt. Az ősi szülőföld megvédésére alakult meg 1918. december 1-jén a Székely Hadosztály elnevezésű katonai egység Kolozsvárott. A hadosztály bátor, önfeláldozó és hazaszerető katonáinak Nyíregyházán immár emléktáblájuk is van, amelyet tavaly avatott fel a megyeháza falán a Trianon Társaság nyíregyházi szervezete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.

A Székely Hadosztály megalakulásának 98. évfordulója alkalmából emlékező ünnepséget rendeztek csütörtökön a hálás utódok az I. világháborús emlékműnél, amelyet a rendezvény végén meg is koszorúztak, s jutott a tisztelet virágaiból a hadosztálynak emléket állító márványtáblának is.

Kovács Zoltán, a rendezvény főszervezője elevenítette fel nyitányként a történelmi eseményeket: Gyulafehérváron az erdélyi magyarok megkérdezése nélkül a románok kimondták Erdély elcsatolását Magyarországtól. Válaszlépésként a frontról hazatérő katonák nem tették le a fegyvert, hanem megalakították a Székely Hadosztályt, amely jóval kisebb létszámú haderőt képviselt, mint az Erdélybe bevonult román csapatok. Ennek ellenére vitézséggel, elszántsággal, hazaszeretettel tartani tudták a 160 kilométer szélességű frontvonalat, amit a románok nem tudtak áttörni. A hadosztály katonái mégis kénytelenek voltak visszavonulni, mert az ország vezetőitől nem kaptak meg minden támogatást.

A támogatás hiányát, a mostoha körülményeket Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke is kiemelte beszédében. Utalt például arra vérlázító esetre, amikor Pogány József kormánybiztos a Székely Hadosztálynak olyan ágyúkat küldetett, amelyeknek az irányító berendezését előzetesen megrongálták, vagyis használhatatlanok lettek.

– A Székely Hadosztály katonáinak hősiessége is kellett a magyarság identitástudatának megőrzéséhez. Tisztelegjünk a bátor vitézek emléke előtt! Remélem, a hála koszorúi eljutnak fel az égbe, ahonnan büszkén néznek le ránk a hősök – mondta az alelnök.

A csíkszeredai születésű Csibi Barna egyre nagyobb hévvel és fokozódó indulattal arról beszélt a résztvevőknek, hogy a harc még napjainkban sem szűnt meg Erdélyben. Szüntelenül harcolniuk kell a magyaroknak a jogaikért az utcán, a közterületeken, a hivatalokban, az üzletekben, mert a románok semmibe sem veszik őket: megkövetelik a magyaroktól a román nyelv használatát, nem szabad használni magyar nyelvű feliratokat, bezárásra kényszerítik a magyar nyelvű iskolákat, akik pedig mégis ki mernek állni a magyarságuk mellett, súlyos bírságokat kell fizetniük.

Gábor Ferenc Köröstárkányból érkezett, több könyvet is írt a Székely Hadosztályról.

– Szülőföldemen Köröstárkány most is gyepűként áll, mint több évszázaddal ezelőtt, de most a magyar nyelvet és kultúrát védi – fogalmazta meg beszédében. – Nagyapám is fegyvert ragadott a Székely Hadosztály katonájaként, a korábban élt elődeimet pedig magyar királyok és fejedelmek rendelték oda a Körösök völgyébe a haza védelmére. Szabó Dezső azt mondta, hogy minden magyar felelős a magyarokért. Én még hozzátenném, hogy a magyar önmagáért is felelős. A magyaroknak önmagukat kell megvédeniük, nem számíthatnak másokra.

KM



Sporthírek






hirdetés