Kígyót igen, békát talán nem kiabálhatnak Koncz Lászlóra. A Fehérgyarmatról a német negyedik ligába igazolt átlövő ugyanis momentán felettébb egzotikus környezetben morzsolja az időt – nem hűl meg ereiben vér, jóllehet napközben hüllők között jár-kel. Persze a kézilabdát sem hanyagolja: a Hannover melletti kisvárosban székelő, SV Alfeld játékosa. A csapat jelenleg az ötödik helyen posztol, mindazonáltal az előrelépés nem lehetetlen vállalkozás, elvégre a tabellán második alig két ponttal gyűjtött többet.

– Jól vagyok, hál’ istennek rendben van minden – újságolta a nyáron légiósnak állt, gyarmati színekben többszörös bajnoki gólkirály Koncz László. – Egy másik magyar fiúval, Nahaj László kapussal vagyok kint. Részemről a beilleszkedéssel nem akadt gond: a sport nyelve itt is ugyanaz. Mondhatom, a játék is jól megy, igaz itt nincs meg a meccsenkénti tíz gól, azért ötször-hatszor így is betalálok, de előfordult már, hogy tizenkétszer voltam eredményes. A körülmények nagyon jók, sok a támogató, minden adott a jó szerepléshez. Az edzések meglehetősen kemények, míg a mérkőzésekre a öt-hatszáz néző szokott kijönni. Teljesen más maga a légkör, mint otthon. Más habitussal játszanak a németek, nagyon nagy alázattal dolgoznak az edzésen, és kőkemények a meccsen. Ami hiányzik, az a gyarmati katlan. Itt nincs olyan szurkolás, dobolás, ahogy azt odahaza tapasztalhattam, de szép számmal vannak és próbálkoznak.

Koncz László egyáltalán nem szégyelli, hogy nem csupán a pályán kell bizonyítania. Mivel nem profiként erősíti német együttesét, munka mellett babrál ki az ellenfelek kapusaival.

– Szeptembertől decemberig a klub egyik szponzorának gyárában melóztam. Kibírható, csak a felkeléssel volt egy kis problémám, mert nagyon szeretek aludni. Most ott leállás van. Jelenleg egy egzotikus állatkereskedésben dolgozom, ahol kígyót, pókot, gyíkot, krokodilt árulnak. Amit interneten megrendelnek, azt kell összeszedni és csomagolni. Honvágyam az, nem is kicsi! Hiányzik a családom, a csapat, a barátok, a szurkolók! Az ünnepekre, csaknem három hétre hazamehettem, most megint szoktatom magam a kinti levegőhöz. 

- Koncz Tibor -