Fejlesztések a porondon: munkában a megye

Akt.:
Az érintettekkel együttműködve közös lépéseket kívánnak tenni a gasztronómia, mint kulturális érték szerepének erősítésére is
Az érintettekkel együttműködve közös lépéseket kívánnak tenni a gasztronómia, mint kulturális érték szerepének erősítésére is - © Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – Megkezdődött a kormányzat felkészülése a következő európai uniós ciklusra.

A 2021–27-es európai uniós ciklusra való felkészülésnek két fontos eleme van, az egyik a területfejlesztés, a másik a területrendezés. Mindkét tervezési folyamatnak megalapozói a megyei önkormányzatok. A területfejlesztési dokumentumok azt szögezik le, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek, és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges operatív programok.

Annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen hazánk gazdasági és társadalmi versenyképessége”

– fogalmaz a kormányhatározat (1023/2019).

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a térségünkre vonatkozó tervezet elkészült, leadták. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) felülvizsgálatához kapcsolódó feladatok összetalálkoznak az Országos Területrendezési Terv módosításával kapcsolatban felmerülő feladatokkal, így azon kedvező helyzet áll elő, hogy a két szakmai-egyeztetési folyamat egymással összefüggésben reagálhat a megye dinamikusan változó térségi szerepének újraértékelésére és érvényesítésére, az újraszerveződő regionális kapcsolatok tovább erősítésére.

Hajdú-Bihar megye a 2021–27-es európai uniós ciklus tervezési munkálatában aktívan részt vesz. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat célja, hogy az országos szinten egymással párhuzamosan zajló területfejlesztési tervezés és a területrendezési tervek felülvizsgálatának munkálatai a megyei tervezés során egymással összehangoltan, a változásokra közösen reflektálva készüljenek el. Ez illeszkedik – a hatályos területfejlesztési törvény szerint – a megyei önkormányzatoknak szánt szerep- és feladatkör minél teljesebb betöltéséhez.

Projektgyűjtemény

A megyei önkormányzat intézkedési területekre lebontva elkészített egy anyagot, amely az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz tartalmaz helyi fejlesztési javaslatokat. Március 20-án adták le a dokumentumokat, a „projektgyűjteményt”, aminek megalkotásához a települési önkormányzatok és a kormányhivatal szakigazgatási szerveinek javaslatait várták.

– Összesen 821 milliárd forintnyi fejlesztési elképzelést írtunk össze, ami természetesen még egy tervezet, ez az összeg tehát nincs „korrektúrázva”. Olyan tételeket tartalmaz, amelyek feltétlenül szükségesek akár a 2030-ig tartó időszakig. A benne szereplő hosszú távú fejlesztési elképzeléseket szükséges összehangolnunk a területrendezéssel, hiszen készülőben van az Országos Területrendezési Terv is – emlékeztetett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke | Fotó: Matey István

Mint kiemelte, fontos eleme a Pénzügyminisztériumhoz eljuttatott dokumentumnak például a Debrecen környéki elővárosi közlekedés fejlesztése, napelemparkok létrehozása. Ahhoz, hogy ezek megvalósítása ne csússzon el, szükséges kijelölni a helyüket a rendezési tervben, így kapcsolódik össze a két tervezet – emelte ki az elnök. Végezetül a magyar kormány eldönti, mit épít be a szektorális tervekbe, majd az Európai Unióval megköti a partnerségi megállapodást: akkor dől el, mire lehet egyáltalán forrást lehívni.

Építészekkel együtt

Mindkét folyamatban fontos szerepet kaptak a főépítészek. Bár a fejlesztési terv előkészítésében nem volt feladatuk, az önkormányzat úgy vélte, szakmailag sokat tudnak hozzátenni.

– Régóta nincs szakmai egyeztetés a megyében dolgozó főépítészek és településtervezők között. Elnök úrral úgy döntöttünk, hogy a megyei önkormányzat felvállalja egy olyan platform létrehozását, amelyen évente egyszer-kétszer a megyében dolgozó főépítészek és településtervezők eszmét cserélnek – emelte ki Gonda-Magyar Andrea megyei főépítész.

– Az országos területrendezési terv hatályba lépett március 15-tel, még várjuk az ehhez tartozó kormány- és miniszteri rendeleteket, szabályozásokat. Egy hónapon belül jó lenne, ha hatályba lépne a törvény, mert akkor tudunk dolgozni tovább – folytatta.

Gonda-Magyar Andrea megyei főépítész | Fotó: Matey István

A főépítész elmondta, az a cél, hogy a fejlesztési igények a rendezési tervbe „átültetődjenek”, így válnak megfogható gyakorlattá, s a megyei szintről eljutnak a települések szintjére.

A megyei területrendezési terv készítése során sajátos megyei övezeteket határoztak meg, amelyet az adott térség fejlesztési és rendezési szempontú részletes elemzése alapoz meg. Ilyen például a Csillagoségbolt-park övezetének területe, amely a Hortobágyi Nemzeti Park területére terjed ki, ahol az élővilág zavartalansága érdekében bármilyen fejlesztési tevékenység esetén figyelemmel kell lenni a fényszennyezés csökkentésére, annak lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölésére. A határ menti nemzetközi innovációs és árucsere területek övezete azokat a járásokat érinti, ahol a gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenységet például ipari parkok létesítésével kell erősíteni. A területi folyamatokban meghatározó szerepet játszanak a térségen áthaladó fejlesztési tengelyek is. Az egyik a Debrecen–Nagyvárad viszonylatban rajzolódik ki, elsősorban gazdasági, turisztikai, valamint kulturális hangsúllyal.

Eltérő fejlettségű területek

A területrendezési tervezéssel kapcsolatos szakmai munka több fronton is zajlik. 2018-ban a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. (MUT) tervezői a megyei főépítész koordinálásával összeállították a megalapozó vizsgálat (előkészítő dokumentáció) anyagát, amit a képviselők a szeptemberi megyei közgyűlésen fogadtak el. A megyét „átvilágító” dokumentum közli egyebek közt, hogy például a turisztikai potenciállal rendelkező települések – legyen az termál-, kulturális- vagy vallási vonzerő – fejlesztése speciális beavatkozásokat igényel.

Ezen sajátosságokkal rendelkező települések fejlesztési igényeinek komplex, integrált kezelése, a centrum és a periféria közötti különbségek mérséklése és a belső kohézió erősítése fontos tényezői a megye hosszú távú fejlődésének. Településeink fejlettsége jelentős differenciákkal jellemezhető, Debrecen természetesen kimagasodik. Kiemelik azt is, hogy „a Debrecenbe tervezett BMW-gyár drámaian megnöveli majd a megyeszékhely és a megye más területei közötti gazdasági különbségeket így jelentős erőfeszítéseket kell fordítani arra, hogy a megyének az ennél távolabb fekvő részein is megtelepüljenek új, ipari – akár a BMW-nek beszállító – létesítmények, amelyek a térben is szétosztják a fejlett technológiát gigantikus méretekben meghonosító üzem gazdasági multiplikátor hatását.”

– Barak Beáta –








hirdetés