Fél megyényi értékes adattal győzött

Számtalan olyan mérési eredmény van a kezükben és gyakorlati tapasztalat a birtokukban, amire méltán kíváncsi a világ
Számtalan olyan mérési eredmény van a kezükben és gyakorlati tapasztalat a birtokukban, amire méltán kíváncsi a világ - © Fotó: Magánarchívum
Nyíregyháza – A szennyvízkezelés egyik hazai „nagykövetévé” lépett elő figyelemkeltő előadásával a nyíregyházi szakember.

Egyszerre tekinthető specifikus szakmai, ugyanakkor megyei vonatkozású össztársadalmi sikernek, amit dr. Veres Zoltán, a Nyírségvíz Zrt. szennyvíz-technológiai csoportvezetője a közelmúltban elért, s erre szélesebb körben is büszkék lehetünk. A fiatal szakember olyan színvonalú előadást mutatott be az európai államokból érkező kutatóknak az IWA Kelet-Európai Ifjúsági Konferencián, Zágrábban, amivel kiérdemelte a szennyvizes szekció legjobbjának járó díját. Ezzel együtt jár az is, hogy a Nemzetközi Vízügyi Szövetség következő európai találkozójának is vendége lehet Prágában, s ennek a kontinensek közötti változatára szintúgy meghívást kapott Kanadába.

Nem véletlen tehát, hogy kíváncsiak lettünk az emberre a kivételes teljesítmény mögött. A hajdúhadházi fiatalember a Debreceni Egyetemen szerezte meg a környezetkutató ökológus, angol-magyar szakfordító diplomáját, s ezt követően 2013-ban került a nyíregyházi székhelyű szolgáltató vállalathoz. Mivel már egyetemi hallgatóként is gyakorlati munkát végzett Hajdúhadház szennyvíztisztító telepén, rengeteg mérésben szerepet vállalt, és megismerkedhetett a szakma alapjaival, ­szennyvíz laboránsként Nyíregyházán már egy hét betanulás után a „mély vízbe” dobták.

Elképesztő pusztítást látott

Az életrajzában jól csengett az is, hogy a PhD képzés alatt részt vett annak az igazságügyi szakértői csapatnak a munkájában, amely a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa következményeit hivatott vizsgálni. Az elárasztott területeken végeztek mintavételezést, és a természet károsodásának mértékét, annak elhúzódását próbálták felmérni. – Elképesztő pusztítást láttunk. A devecseri Esterházy-kastélypark területét például akkora csapás érte, hogy ideiglenesen az állatvilág jelentős része eltűnt róla. A fejünk fölött, a fák törzsein jól látható volt, hogy egyes helyeken két méter magasan hömpölygött a szennyes ár. Le kellett gyalulni a teljes park felső talajrétegét, hogy később majd újjal pótolják, de egy sor duggatott dísznövény valahogy így is kihajtott – idézte fel az emlékeket.

Rövid idő elteltével a csatornázási ágazathoz, Mészáros József csatornázási ágazatvezető „szárnyai” alá került, aki jó mentorként újabb és újabb lehetőségekkel „bombázta”. A törekvő laboráns két év után befejezte doktori disszertációját. Újabb két év múlva már annyi értékes adatot gyűjtöttek össze a munkafolyamatokról és azok fajlagos költségeiről, hogy szinte adta magát a téma, amikor megérkezett az IWA felhívása.

– Személyesen korábban sem a konferencia szervezőit, sem pedig azoknak a kutatóegyetemeknek a nagy tekintélyű professzorait nem ismertem, akiket a szervezet összefog, de a tudományos publikációikat folyamatosan olvastam. A referencia anyag összeállítására kevés idő maradt, a karácsonyomat „szenteltem” arra, hogy elkészítsem a beadandó két oldalas absztraktot. A találkozóval a kelet-európai kutatókat igyekeznek megszólítani, és legfőképpen a legújabb kutatási eredményekre, illetve a szakterület problémáira adott válaszokra kíváncsiak – sorolta.

Látni kell, mit, mennyiért

A németek, hollandok és más nemzetek képviselőinek az elismerését elsősorban azzal vívta ki – s lett a saját szekciójában a 66 szaktársa közül az első –, hogy ritkán látott adatok elemzését mutatta be, kitűnő angolsággal. Az utóbbit annak is köszönhette, hogy a PhD képzés ideje alatt külföldi hallgatókat oktatott az egyetemen, amire egykori oktatói is büszkeséggel tekintettek. Szóval egy fél megyényi értékes adatot vonultatott fel az előadásában olyan szereplők előtt, akik a saját kutatóbázisaik részben zárt rendszereiben csupán teszteredményeket és szimulációkat láthattak. Kimutatta, hol van az a határ, amikor már nem lehet egy szolgáltatás díját tovább csökkenteni, az alatt ugyanis a szennyvízkezelés ráfizetésessé válik. Ilyenkor a fogyasztók további megterhelése helyett olyan technológiai megoldásokat kell keresni, ami leszorítja az egy köbméternyi szennyvízkezelés fajlagos költségeit. Az előadás már a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség előtt is nagy érdeklődést vívott ki magának, olyannyira, hogy közönség- és szekciódíjjal jutalmazták, de később másutt is jelentős sikerszériát értek el vele.

A téma a szennyvízben „hever”

Dr. Veres Zoltánnak még nem volt ideje végiggondolni, mivel kápráztassa el a következő IWA-n a prágai közönséget. Ahogy fogalmazott: egyelőre a saját feladatkörét kell rendben tartani, s a többi jön majd magától. Annyit azért elárult, hogy napjaink slágertémái a mikroműanyagok, gyógyszermaradványok, hormonok visszamaradása a tisztított ­szennyvízben. Legalábbis ezektől fél az európai ember a legjobban. Ám a felsoroltak hosszú távú kockázati következményeiről – megfelelő mennyiségű és minőségű adatok hiányában – korai lenne még bármi érdemlegeset állítani.

MJ








hirdetés