Márton-napi menet a nyíregyházi Zelk-iskolában

Szent Márton a

legnépszerűbb középkori szent,

jósága és

szerénysége miatt több legenda is

övezi személyét. Az egyik úgy

tartja, hogy alázatból ki akart

térni püspökké

választása elől és a ludak

óljába rejtőzött, de azok

gágogásukkal elárulták. Egy

másik elbeszélés szerint a

római hadsereg katonájaként

nemcsak vitézségével, hanem a

betegek és a szegények iránti

részvétével is kitűnt.

Egyszer Amiens városkapujánál

télen megpillantott egy didergő koldust,

akit annyira megszánt, hogy saját

köpönyegét

kettéhasította, és felét

odaadta a szűkölködőnek.

Ezután éjjel álmában

megjelent neki Jézus, aki az ő

köpenyét viselte.

Szent Márton a pannóniai

Savarián (mai Szombathelyen) született 317

körül, itt töltötte

gyerekkorát. Tizennyolc éves

korában megkeresztelkedett,

húszévesen elhagyta a katonai

pályát, és a keresztény

hitet terjesztette. Később Potiers

környékén telepedett le és

megalapította a liguéri kolostort. Mint

igehirdető, ördögűző és

gyógyító vált az emberek

jótevőjévé.

Jósága, irgalmassága,

egyszerűsége és

igazságossága olyan

népszerűvé tették, hogy Tours

püspökévé

választották. Szent

Mártont Franciaországban

testi-lelki gyógyítóként,

nálunk inkább a pásztorok

és javaik védőszentjeként, a

Rajna vidékén a gyermekek

védelmezőjeként is tisztelik.

A néphagyomány szerint

Márton napja a fizetés, a

tisztújítás,

cselédfogás, a

jobbágytartozás lerovásának

napja, hiszen végére értek a

mezőgazdasági munkáknak,

betakarítottak mindent a földekről. Ez

a nap volt a legeltetés határnapja,

és néhány helyen az állatok

behajtásának

ünneplésére bált rendeztek.

Baranyában Márton napja

dologtiltó nap volt: tilos volt mosni,

teregetni, mert az a jószág

pusztulását okozta volna. A

gazdasági év zárása

Márton napon volt, a

munkaszerződések lejáratának

napján a mesterek vacsorát adtak

legényeiknek, a gazdák a

pásztoroknak. Levágták a

tömött libákat, nagy lakomákat

ültek, és úgy tartották: "aki

Márton napján libát nem eszik,

egész éven át éhezik.".

Márton napja az újbor

bírája is. Azt tartja a hiedelem, hogy az

idei bor ilyenkor már kiforr és

iható.

A Márton-napi

időjárásból

következtettek a télre: "Ha Márton

fehér lovon jön, enyhe tél, ha

barnán, kemény tél

várható." Ez a nap a tél kezdete

is: a hiedelem úgy tartja, hogy rendszerint

ilyenkor esik az első hó. A

Márton-napi lakomán elfogyasztott

lúd csontjából is az

időjárást

próbálták megjósolni: ha a

liba csontja fehér és hosszú,

akkor havas lesz a tél, ha viszont barna

és rövid, akkor sáros.

- Ladányi Tóth Lajos -