Feltárás előtt a Büdy-várrom

Feltárás előtt a Büdy-várrom
Június 12-én Juan Cabello régész, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ munkatársa irányításával megkezdődött a Büdy-várrom feltárás előtti tereprendezése. A munkában 14 helybeli közmunkás vesz részt Milák Gyula irányításával.  Kapcsolódó fórum téma

A kérész életű várrom Vámosatya határában egy (mai) akácos kellős közepén van. A kőfalak csak imitt-amott látszanak ki a föld alól, a várat körülvevő vizesárok azonban még ma is mély.

Négy méter

Juan Cabello a Kelet-Magyarországnak a kút egykori kávájánál elmondta, hogy a mintegy négy méter mélyre kell majd leásni, hogy eljussanak az alapig. Ennyi omladék teríti be a várbelsőt. Az építmény valószínűleg kétszintes lehetett. 1965-ben részleges feltárást már végeztek itt, amiről napló is készült. Az L alakú épület északnyugati szárnyában három helyiség volt, az északkeleti szárnya azonban még ismeretlen.

Vártörténet

Juan Cabello szerint a várat Düdy Mihály, hernádvölgyi származású kurtanemes építtette, aki 1539-ban vásárol itt birtokot (lányát helybéli atyafi vette el), aki ez idő tájt Bereg vármegye főispánja és munkácsi várnagy. A vár 1548-ban már állt az írásos emlékek szerint. Tehát a két dátum között épült a mocsár közepén. Balassi Menyhért és Hagymássy Kristóf 1557-ben elfoglalták, de miután ők is Izabella-pártiak lettek, mint Büdy, visszaadták a várat. Ekkor építtetett a várúr három bástyát a sarkokra. Ez sem akadályozta meg azonban 1567-ben Báthori István, hogy szétlövesse az „erődítményt”. A vár 1579-ben már romos állapotban volt. Később Vámosatyán sok ház épült a vár köveiből.

Hétszáz forintért

Szabó József János hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanszékvezető docense tanulmányában a következőket írja: „Guthi Illésné 1499-ben, majd 1507-ben Battyhányi Benedek és Tarczay János foglalták el a Kerecsen családtól. Bélteki D. temesi gróf 1524-ben kapta a királytól a hűtlenségbe esett Kun Lukácstól és Imrétől elvett birtokot, míg Kun Miklós saját forintért Guthi Lászlónak adta el, akitől pedig 700 forintért Büdy Mihály beregi fősipán vette meg.”

– Györke László –








hirdetés