Fényképezőgép önmagában nem elég

A MÚOSZ székházában vitatták meg a rendőrök által megvert fotóriporter esete kapcsán szükségessé vált teendőket az újságírók és a legfelsőbb rendőri vezetés.

Egy asztalhoz ültek a rendőrök és az újságírók Budapesten a Magyar Újságírók országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában a minap. A feszültségektől nem mentes érdekegyeztető fórum apropóját az Újpest – Fehérvár FC labdarúgó mérkőzés utáni konfliktushelyzet jelentette. Egy intézkedő rendőr bántalmazta a munkáját végző fotóriportert.

Dr. Bene László rendőr vezérőrnagy országos rendőrfőkapitány négypontos javaslatcsomaggal állt elő, amiben egyrészt azt javasolta, hogy megkülönböztető jelvényt viseljenek a „műveleti területen” dolgozó fotósok és újságírók, amit személyre szólóan és sorszámozva kapnának meg. Javasolta, hogy a rendőröknek és az újságíróknak is legyen egy speciális felkészítése, hogyan kell viselkedni hasonló szituációkban.

Műveleti területen

– Egy percig nincs olyan gondolatunk, hogy a sajtó munkatársai ne fotózhatnának – szögezte le dr. Bene László az érintett szakmai szervezetek részvételével megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. Ez a mondat önmagában is előrelépést jelentett, mert a BRFK közbiztonsági főkapitány helyettese korábban úgy nyilatkozott, hogy egy fotósnak semmi keresnivalója nincs ott, ahol a rendőrök éppen intézkednek.

A vezérőrnagy sorszámozott, névre szóló, másra át nem ruházható láthatósági mellényt adna az éles szituációban dolgozó fotósoknak és újságíróknak annak érdekében, a „műveleti munkát végző” rendőrök számára egyértelmű legyen, kivel állnak szemben. Rámutatott arra is, hogy olyan felzaklatott helyzetben, mint a tömegoszlatás, a professzionális fényképezőgép nem teszi egyértelművé, hogy újságíró az illető. Ilyen gépe bárkinek az autójában lehet.

Leszűkült látótér

A mellény kérdésében nem volt teljes az összhang. Szigeti Tamás, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke szerint az Újpest-Fehérvár mérkőzés után történtekről készült képekből kiindulva tízmillió mellény kellene, mert ő azokon a felvételeken nem azt látja, hogy egy fotóst, hanem hogy egy állampolgárt vernek a rendőrök. Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezetője pedig arról szólt, hogy „a mellény nem jó ötlet”, hiszen nemcsak a fotósoknak, hanem bárkinek joga van a közterületen zajló rendőri intézkedéseknél jelen lenni és fényképezni.

A két órás megbeszélésen az ügyben leginkább érintett újságírók sem tudtak egységes álláspont kialakítani. Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője szerint kollégái jó ötletnek tartják, és Kovács Zoltán Tamás, a MÚOSZ Bűnügyi Tudósítók szakosztályának elnöke is úgy vélekedett, hogy a mellényre szükség lenne. Veres Viktor, a Blikk fotósa – akit a fotósveréskor gázsprayvel fújtak le a rendőrök, amikor kollégája segítségére sietett – szerint a sárga mellények az őket amúgy is utáló szurkolók célpontjává tennék a fotósokat. A Fotóriporterek Szakosztályának titkára jelvényt javasolt – ez az ötlet a rendőröknek nem tetszett, mert ők olyan megkülönböztető jelzést szeretnének, amit a felszerelés, sisak miatt leszűkült látókörű intézkedő rendőrök is bármikor, bármilyen oldalról könnyen észrevehetnek.

Nyilvánosság joga

Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke arra kérte a rendőrséget, ismerjék el írásban, és terjesszék kollégáik között is, hogy a rendőrség nem akadályozhatja az újságírókat munkájuk végzésében. Az országos rendőr-főkapitány egy másik vitatott kérdésben – fotózható-e a közterületen dolgozó rendőr – is fontos kijelentést tett: igen. A tanácskozás résztvevői szorgalmazták: ez az információ jusson el az utcán dolgozó „kisrendőrökhöz” is.

A fő probléma az volt, hogy a hasonló, kiélezett helyzetekben a rendőrök eddig alkalmatlankodó, a munkájukat akadályozó kívülállóknak tekintették az újságírókat. A tárgyalások igazi eredményének nevezte, hogy a rendőrök tudomásul veszik, és tudatosítják kollégáikban: az ilyen események, kiélezett helyzetek is közügyek, és erről a nyilvánosságnak joga van tudni. Ezt a tudást pedig az újságírók közvetítik…

– Puskár Tibor –








hirdetés