Tározó vita szatmári módra

– Valószínűleg nem épül meg a Szamos-Krasznaközi árvízi tározó – tájékoztatta lapunkat Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő, s magyarázatként hozzátette:

– Ennek az az oka, hogy az érintett földterületek tulajdonosainak egy része mindenáron meg akarja akadályozni a megvalósulást.

– A mintegy 30 milliárd forintos komplex térségfejlesztés elmaradása – csak a települési infrastrukturális beruházásokat vizsgálva – az alábbiakat jelenti. Elmarad a Tunyogmatolcs-Györtelek 940 milliós szennyvízberuházás, a két településen 757 milliós belvízhálózat korszerűsítés.

Szamosszeg és szomszéd települései: Nagydobos és Szamoskér elesnek egy 670 milliós szennyvízberuházástól, valamint az 1 milliárd forintot meghaladó belvízrendezéstől.

Sok százmillió forintot veszít Ópályi, Kocsord és Mátészalka is, s még nem is beszéltünk az egyéb fejlesztési lehetőségekről – sorolta Kárpáti Tibor, aki mint mondta, az Ecsedi-láp gáttal körbekerített felső részén tervezett tározó egyes földtulajdonosai tárgyalni sem hajlandók a tározó megvalósításáról. Úgy gondolják nekik minden szempontból hátrányos a tározó kialakítása.

Nincs válasz

– Nem kell a vízelvezetés, vagy a vízpótlás EU-s forrásból való megoldása, a hosszú távú kiszámítható gazdálkodás infrastruktúrájának kiépítése. A föld az ő tulajdonuk, ahhoz ne akarjon senki hozzányúlni.

Ne az ő kárukra akarjanak a települések fejlődni, vagy az árvízveszélyüket csökkenteni. Az összefogásuk az elutasításban van – összegzett a képviselő, s elmondta, a miénkkel szemben zöld utat kapott a megvalósításra a Hanyi-Tiszasűlyi és a Nagykunsági árvízi tározó.

– A tározó építésével egyidejűleg az érintett településeken EU-s forrásokból kiépítik, illetve korszerűsítik a szennyvíz-, és belvízhálózatot, kedvezményezett településekként út és kerékpárút fejlesztéseket hajthatnak végre, kihasználva a tározó által megteremtett térségfejlesztési és turisztikai lehetőségeket.

A tározó területén földtulajdonnal rendelkező gazdák gáttal, védőerdővel, vagy valamilyen műtárggyal érintett földterületeit kisajátítják, a gáttal körülhatárolt földeken pedig, ugyancsak EU-s pénzekből, felújítják a vízelvezető rendszereket, közlekedő utakat.

A földtulajdonosok ezekre a földekre egyszeri térítési díjat kapnak, illetve a következő évben jelentős állami támogatásra pályázhatnak a hosszú távú gazdaságos üzemeltetést biztosító infrastruktúra kiépítésére. A harminc évenként egyszer tervezett elárasztáskor pedig teljes kártérítést kapnak – elemzett Kárpáti Tibor, s hozzátette:

– A négy épülő tározónál az érintettek összefogtak, hogy a beruházás során a térség járjon jól. A mi gazdáink viszont másképp látják a helyzetet. A megvalósuló tározók területén gazdálkodókat meg sem akarják hallgatni. De arra sem tudnak válasz adni, hogyan szedik össze a mi településeink az így kieső forrásokat. Sok pénzről van szó, ami nagyon hiányzik ebből az elmaradott térségből.

– Országgyűlési képviselőként el kell fogadnom az elutasítást, s bízom abban, hogy más területen – M3-as, M49-es autópályák, Nagyecsed és térsége szennyvízhálózatának kiépítése, vidék-, és gazdaságfejlesztés, intézmény felújítás, stb. – a befektetett munkám eredményesebb lesz – zárta a gondolatot Kárpáti Tibor.

Megkapja Bereg

– A szomszédban tervezett Tisza-Szamosközi tározót az ottani gazdák elutasították, így kaptuk mi meg a lehetőséget. Úgy látszik mi sem fogunk élni vele – fogalmazott Kárpáti Tibor, s hangsúlyozta, a térség fejlődéséért felelős személyként nem engedheti, hogy ilyen mértékű fejlesztési pénzt elveszítsünk.

– Ha nem nálunk, akkor megvalósul a tározó a Beregben, ahol közös magyar-ukrán összefogással, EU-s támogatással az elmúlt évben előkészítették a tározó megvalósítási dokumentációit, tavaszra pedig elkészülnek a települések infrastrukturális fejlesztési tervei is – mondta.

- Koncz Nóra -