Fillérekért a túlsó partra – “Akár egy gyalogos kedvéért is elindulunk”

Megyénkben csak két helyen közlekedik száz százalékban környezetbarát komp
Megyénkben csak két helyen közlekedik száz százalékban környezetbarát komp - © Fotó: a szerző
Szamossályi – Nem motor, nem emberi és nem is állati erő mozgatja a csodás természeti környezetben található átkelőhajót.

Akár Budának és Pestnek a Lánchíd, éppolyan fontos kapocs a komp Szamossályi és Újsályi között. A forgalomban persze van különbség, az utóbbi településrészen ugyanis már csak két család él; ők szárazföldön juthatnak el a tanyáról Porcs­almára, a posta és az orvosi rendelő miatt mégis rendszeres utasai az átkelőhajónak.

A komp négy helybelinek ad munkát: a napkeltétől napnyugtáig tartó műszakokban két-két matróz és révész váltja egymást. Lapunk érdeklődésére a rangidős, Gál József magyarázta el, hogyan is működik ez a roppant környezetbarát szerkezet.
Két manővercsörlő

– A folyó sodrását hasznosítjuk az átkeléshez, a megyében ezen kívül csak egy helyen, Olcsva és Olcsvaapáti között közlekedik hasonló. A magasvezetésű drótkötélhez két manővercsörlő kapcsolódik. Induláskor az egyikkel rövidítjük, a másikkal kiengedjük a láncot, azután a víz sodrása kimozdítja a hajótestet, és „átcsorgunk” a túlsó partra – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte: mindehhez legalább óránként három–öt kilométeres vízsebesség szükséges, a víz­állás növekedésével pedig egyre nehezebb a legénység munkája.

– A forgalom túlnyomó részét a mezőgazdasági gépek adják, ugyanis a Szamossályihoz tartozó földek nagyobb része a túlsó partra esik. Tavasszal, betakarításkor és az őszi munkák idején ingázunk a legtöbbet, de még akkor sem annyit, mint a ’90-es években – tudtuk meg a révésztől, akinek immár 23 év tapasztalat van a háta mögött. – Ha az időjárás és a vízállás engedi, télen is mindennap elindulunk – akár egy gyalogos kedvéért is –, ha pedig befagy a folyó, a komp körüli jégmentesítésen dolgozunk.

Turistáknak kötelező

Noha üzemanyagra, motorjavításra nem kell költeni, a kompjárat mégis segítségre szorul, az állam pályázati pénzzel segíti a fenntartását.
A község képviselő-testülete úgy véli: igazságtalan lenne azokat sújtani, akiknek a Szamos másik partjára esik a földjük, ezért is baráti a díjszabás. A gyerekek, diákok, 65 év alatti nyugdíjasok mindössze ötven, az autóval, lovas kocsival érkezők száz, míg teherautók, mezőgazdasági vontatók vezetői százötven forintot fizetnek az átkelésért – egy turistának ennyiért vétek kihagynia a gyönyörű környezetben található különleges járatot.
Semmi rendkívüli?

– Jövünk, megyünk, nyugodt munka ez – válaszolta a rang­idős révész arra a kérdésükre, az elmúlt évtizedekben történt-e valami említésre méltó Szamoson. Nem lehet kizárni azonban, hogy Gál József éppolyan diszkrét, mint amilyen szerény, ugyanis azt is mástól kellett megtudnunk, hogy a Révhajósok Országos Egyesülete néhány éve Nagyrévész Díjjal tüntette ki – ilyen elismerést pedig aligha osztogatnak sétahajókázásért.

KM-HP








hirdetés