Filmet forgattak Sóstón

Filmjelenet: a megesett asszony (Tarpai Viktória) a gyűlölködők között
Filmjelenet: a megesett asszony (Tarpai Viktória) a gyűlölködők között - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – Egy női passió jeleneteit vették fel a megyeszékhely skanzenjének kulisszái között.

A múzeumfalu református templomának még a környékén sem volt szabad zajt csapni egy hete, ugyanis éppen filmet forgattak az épületben, s a főhősnő lépteinek zaját is felvették az öreg harangláb mellett. Egy kárpátaljai író, Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című művét vitték filmre.

A történet a málenkij robot idején játszódik Kárpátalján, a magyarok kivonulása és az oroszok bejövetele után. Éppen az a jelenet forgott, amikor a történet hősnője, akit orosz katonák megerőszakoltak, belép a templomba Pünkösd idején, s érzi azt a kitaszítottságot, ahogy a falu népe bánik vele. Mintha egy rémálomban lenne, hiszen itt is, ott is összesúgnak a háta mögött.

Egy-másfél év múlva bemutató

– Ez egy fiatal lány torokszorító története, egy női passió, s egy olyan földön játszódik, ami a történelem gonosz tréfájának köszönhetően sok-sok nemzethez tartozott. A régi öregek sokszor úgy élték le itt az életüket, hogy 3-4-szer is nemzetet váltottak, miközben ki se mozdultak a házukból – mutatta be a történelmi kulisszákat a film rendezője, Zsigmond Dezső.

S hogy miért a Sóstói Múzeumfalu?

– A skanzen csodálatos helyszín, mivel a házak mögött kertek, előttük utcák vannak, s ilyen falukörnyezetet ma már Kárpátalján se találnánk. Forgatunk még Szatmárban is, csak a határ másik oldalán. Nagyon szeretem ezt a vidéket, két parasztházam is van a környéken, s szívesen nyaralunk itt a húgomékkal. De számos filmet forgattunk errefelé, ez az én alkotóműhelyem, itt készült a Rózsa vére, a Rekviem a szatmári csordákért és sorolhatnám. A mostani film is itt fogant, egy régi, kedves alkotótársam, Balogh Géza újságíró közreműködésével – mondta el lapunknak a direktor, aki azt is elárulta, amikor a szereposztásra rákérdeztünk, mennyire fontosnak tartotta, hogy mindenképpen idevalósi emberek játsszanak a filmben.

– A színészeim – Trill Zsolt, Szűcs Nelli például – valóban Kárpátaljáról származnak, ahová a történet visz bennünket. Beregszász környéki emberek, s Zsolt családja például érintett is volt a málenkij robotban. A főszereplőnk, Tarpai Viktória szintén onnan való, még játszik Beregszászon is, s biztos vagyok benne, óriási felfedezettje lesz a magyar filmnek. Elképesztően alázatos a szakmával szemben, és kiváló színésznő. Nem nagyon szoktam dicsérni a színészeket a munkának ebben a folyamatában, de neki hihetetlen karizmája van. Mindent tud, s mindent érez, ráadásul ezt a művet mint monodrámát már a színpadon is előadta.

A stáb aznap késő estig a kamera mögött áll, akár tucatszor is felvéve ugyanazt, ha a rendező – aki Jászter Beáta dramaturggal már tíz éve várta, hogy csattanjon a csapó – úgy kívánta. A templomihoz hasonló falubeli jelenetet egyébként vettek fel a szárazmalom mellett is. Az utolsó forgatási napra Zsigmond Dezső elmondása alapján valamikor júniusban készülnek, mivel van a filmben egy aratási jelenet. S bár közben is vágnak, a végső vágás és az utómunka lezárultával, azaz egy-másfél év múlva lehet a bemutató.

Matyasovszki József


A sátán fattya című film története

Az előzményekben a film főhősnője élelmet visz az édesapjának, a bátyjának és a szerelmének egy csomó asszonnyal együtt, akik az oroszországi fogságba elhurcolt férjük után mennek. Itt állják útját a katonák, akik leszakítva róla az öregasszonykendőt, észreveszik, hogy egy szép lánnyal van dolguk, s többen is megerőszakolják. De az igazi dráma majd csak ezután kezdődik, ugyanis amikor a faluban tudomást szereznek a történtekről, kitaszítják a lányt maguk közül, s az otthon maradt családtagok is csak szenvednek a kirekesztéstől. A születő – egyébként gyönyörű – gyermek tulajdonképpen a címbéli „sátán fattya”, mivel azt sem tudni, hogy az öt erőszaktevőből ki az apa. A fiatal nőnek a gyerekhez fűződő ambivalens érzelmeivel is meg kell küzdeni, ráadásul a később a munkatáborokból hazatérő szerelme se vállalja fel őket, engedve a falu nyomásának. A záróképben egy tiszai ladikban jelképesen együtt sodorja az ár az anyát és a gyermekét, ki tudja, merrefelé.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés