Fóbiák elleni hosszú, örökös küzdelem

Akt.:
Sok embernek jelent problémát az, hogy tömegközlekedési eszközzel utazzon
Sok embernek jelent problémát az, hogy tömegközlekedési eszközzel utazzon - © Fotó: AFP
Debrecen – Van, akit a zárt terek töltenek el alig leküzdhető szorongással, akadnak, akikből mások figyelme vált ki ilyen érzést, s előfordulnak, akiket például a pókoktól tör ki a „frász”. A lényeg: a fóbiás szorongás a kiváltó inger jelentette veszélyhez mérten aránytalanul nagy, s ha klinikai szintűvé válnak e panaszok, jobb szakemberhez fordulni.

Feltételezhetően a legtöbb ember volt már olyan helyzetben, hogy intenzív szorongás kerítette hatalmába. Vannak olyanok, akik nem szeretnek tömegközlekedési eszközzel utazni, sokan irtóznak állatoktól, vagy esetleg rettegnek a magasban. Legtöbbjük le tudja küzdeni saját iszonyait, azonban akadnak olyan egyének is, akik nem tudnak mit kezdeni a rettegéssel.

Szívdobogás, gyengeség

A BNO–10, azaz a Betegségek Nemzetközi Osztályozási rendszere szerint a fóbia a zavaroknak egy olyan csoportja, melyben a szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Eredménye, hogy ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik, és félelemmel vészelik át. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek, mint a heves szívdobogás, a kifejezett gyengeség, a gyakran másodlagosan kialakuló halálfélelem, megőrüléstől, kontrollvesztéstől való rettegés. Már a fóbiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki. Lukács Márton klinikai szakpszichológus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a fóbiás félelem intenzívebb és hosszabb ideig fennáll, mint a normális félelem, és a késztetés is sürgetőbb a félelem tárgyának az elkerülésére.

Mentális zavar

A fóbiás emberek oly mértékű szorongást élnek át, amely már drámai módon akadályozza őket személyes és társas életükben, szakmai teljesítményükben.”

A fóbiáknak az alábbi három típusát különíthetjük el: agorafóbia, szociális fóbia, specifikus/szimplex/meghatározott, körülírt fóbia. Az agorafóbia élettartam-prevalenciája – mely azon személyek számát jelöli egy adott populációban, akiknél ez a mentális zavar életükben valaha előfordul – 5 százalék, a szociális fóbiáé 11 százalék, a specifikus fóbiáé 14 százalék. A klinikai ellátásban ennek ellenére főként agorafóbiás páciensekkel találkozunk, kisebb arányban szociális fóbiában szenvedőkkel. Specifikus fóbia miatt igen ritkán kérnek pszichológusi segítséget a betegek, vélhetően azért, mert ennél a típusnál a legkönnyebb elkerülni a félelem tárgyát – mondta a szakpszichológus.

Pánikroham, depresszió

Vegyük sorra a három típust részletesebben!

Sokan rettegnek a tömegben, nem szeretnek emberek közé menni, ezért mindent meg is tesznek, hogy elkerüljék a hasonló élethelyzeteket. Nyilvánvalóan vannak olyan betegek is, akik saját negatív önértékelésük miatt szenvednek, egyszerűen nem tudják legyőzni téves megítélésüket, amelyeket önmagukkal szemben állítanak fel.

– Az agorafóbia csoportba tartozik a félelem a lakás (otthon) elhagyásától, az üzletekbe való belépéstől, tömegben, nyilvános helyeken tartózkodástól, egyedül utazástól buszon, vonaton, repülőn. Pánikrohamok gyakori jellemzői ennek a zavarnak. Járulékos tünetként depresszió, kényszeres tünetek, szociális fóbia gyakran észlelhető.

A fóbiát okozó helyzet elkerülése a legkifejezettebb, emiatt a fóbiások egy része nem is érez szorongást, mert sikerül elkerülnie a fóbiát okozó helyzeteket.”

Szociális fóbián értjük a közösségi helyzetek elkerülését. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak. A páciensek panaszkodhatnak elpirulásról, kézremegésről, hányingerről, vizelettartási nehézségről. Időnként a beteg meg van győződve, hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapprobléma. Társulhat pánikrohamokkal.

A körülírt fóbia egészen meghatározott helyzetben jön létre, mint például egy meghatározott állat közelsége, magasság, vihar, repülés, zárt tér, székelés, vizelés nyilvános vécében, meghatározott ételek fogyasztása, fogászat; vér vagy sérülés látása.

pokSokan félnek tőle | Fotó: AFP

Annak ellenére, hogy a kiváltó helyzet ennyire körülírt, a vele való találkozás pánikrosszullétet válthat ki, mint a szociális vagy az agorafóbia esetében – figyelmeztetett a szakember.

Szorongáskeltő élmény

A gyermekkorra számtalan probléma vezethető vissza, hiszen a gyermek­évek meghatározóak minden ember számára. A szülői házban, otthonunkban sajátítjuk el azokat az értékeket, amelyekre a jövőben építkezni tudunk, valamint támaszkodhatunk rá.

– A tanuláselmélet szerint a fóbia kialakulása kondicionálás eredménye. Amennyiben egy semleges helyzet szorongáskeltő élménnyel társul, maga is szorongáskeltővé válik (például valakit egy kávézó teraszán üldögélve kirabolnak). A személy ezután rátanul arra, milyen viselkedés okoz szorongáscsökkenést, ez fóbiák esetében a passzív elkerülés (például az előbbi példában említett személy többé nem ül be egyetlen kávézóba sem). Genetikai adottságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valakinél ez a fajta mentális zavar alakuljon ki, a fóbiás páciensek általában alapvetően hajlamosabbak szorongásra. A szülők által közvetített minta szintén szerepet játszhat abban, hogy egy gyermek milyen helyzetektől, tárgyaktól vagy élőlényektől fog félni – mondta a szakember.

Iszony, félelem

A különböző fóbiáknak persze vannak fokozatai, nem minden ember retteg annyira esetleg egy pók látványától, hogy legszívesebben kirohanna a világból. Előfordulnak viszont olyan esetek, amikor az egyén pánikba esik például a magasságtól. A tárgyaktól, élőlényektől való félelem ugyanolyan betegség, mint bármely más, hiszen ha nincs kezelve, akkor a tünetek egyre erősödhetnek, a probléma egyre nagyobb helyet kap az életünkben.

Amennyiben klinikailag diagnosztizálható fóbiáról beszélünk, az állapot eléri azt a súlyossági szintet, ami a páciensnek szenvedést okoz vagy olyan fontos területeken való funkcionálás károsodását, mint a munkahely vagy a szociális kapcsolatok.”

A szubklinikus formák azok, amikor a személy iszonyodik vagy fél valamitől, de ez nem éri el a mentális zavar szintjét. A „fóbia hajlamos terjedni” kifejezés a generalizáció jelenségét írja le, mely azt jelenti, hogy a kondicionálás folyamán egy adott ingerre kiépült feltételes válasz egy idő után megjelenhet az eredeti ingerhez hasonló ingerek hatására is – tette hozzá a pszichológus.

A tünetek súlyosbodhatnak

Valamennyi fóbia esetén lehet a beteg szorongása olyan mértékű, hogy pánikrohamokat él át a rettegett ingerrel való találkozáskor. Egy-egy pánikroham hirtelen alakul ki, és körülbelül fél óra alatt lezajlik. Lukács Mártontól megtudhattuk, hogy klinikailag diagnosztizálható fóbiák esetén a beteg által érzett szorongás vagy félelem a kiváltó inger által jelentett veszélyhez mérten aránytalanul nagy. Általában a következő tünetek közül többet is tapasztal a beteg egy-egy pánikroham alkalmával: heves szívverés, remegés, reszketés; kellemetlen érzés a mellkasban, hányinger, szédülés, ájulás érzése, hidegrázás vagy hevülés érzése. Ezek mellett jelentkezhet zsibbadás, bizsergés, a külvilág vagy önmaga megváltozottságának furcsa élménye.

sbHa valaki klinikai szintű fóbiás panaszoktól szenved, fontos, hogy szakemberhez forduljon | Fotó: AFP

– Agorafóbiánál ezt tömegközlekedési eszközökön való utazás, nyílt vagy zárt helyeken tartózkodás, tömegben való jelenlét, vagy az otthonon kívüli egyedül tartózkodás válthatja ki. Szociális fóbia esetén a szorongást olyan szituációk váltják ki, ahol a betegre irányul mások figyelme. Ilyenkor a személy attól retteg, hogy megszégyenül vagy negatívan ítélik meg. Specifikus fóbia esetén a szorongást egy konkrét tárgy, állat vagy helyzet váltja ki – hívta fel a figyelmet a szakpszichológus, visszautalva a korábban ismertetettekre.

Tudattalan konfliktus

A fóbiák kezelésében bizonyítottan hatékony a kognitív viselkedésterápia, mellyel a szakember felméri többek között a tünetek súlyosságát, a kiváltó és fenntartó tényezőket, az elkerülő viselkedés jellemzőit. – A kognitív viselkedésterápia egyik módszere a szisztematikus deszenzitizálás, melynek alkalmazásával a terapeuta a pácienssel közösen szorongáshierarchiát állít fel. Ennek révén a beteg fokozatosan közeledik félelme tárgyához imagináció, vagyis képzeletbeli munka útján, kezdve a legenyhébb szorongást provokáló helyzettel.

A félelemkeltő ingert nyugodt, relaxált állapotban képzeli el, így szorongása csökken, majd elmúlik.”

Feltáró terápia segítségével pedig a fóbia létrejöttében szerepet játszó tudattalan konfliktusokkal lehet dolgozni.

Amennyiben valaki klinikai szintű fóbiás panaszoktól szenved, fontos, hogy szakemberhez forduljon, mert a tünetek súlyosbodhatnak, és ellehetetleníthetik a beteg életét – hangsúlyozta végezetül a pszichológus.

Nagy Emese








hirdetés