Főként gazdasági-pénzügyi témákban vár az unió fontos eredményeket a ciprusi elnökségtől
José Manuel Barroso, az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, a Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, valamint Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök – a féléves elnökségi munkatervről folytatott EP-vitához kapcsolódóan – közös nyilatkozatban tett hitet amellett, hogy egymással együttműködve további lépéseket kívánnak tenni a gazdasági válság leküzdése és a fenntartható növekedési pályára való visszatérés érdekében.
“Közös célunk az ambiciózus Többéves Pénzügyi Keret (Multiannual Financial Framework, MFF) elfogadása ez év vége előtt, a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe való beruházás érdekében” – hangsúlyozták.
A parlamenti vitában elhangzott felszólalásában Barroso a 2014 és 2020 közötti időszak uniós költségvetési keretét meghatározó MFF-fel kapcsolatban megjegyezte: az arról szóló megállapodás idei elérése “rendkívüli kihívás, de lehetséges” vállalkozás. Azért nevezte fontosnak, mert az MFF révén az unió világosan jelezhetné: nem marad meg a retorika szintjén, hanem ténylegesen cselekszik. Az Európai Bizottság – tette hozzá – a közeli napokban előterjeszti az MFF-re vonatkozó, az eddigi viták fényében felülvizsgált, számszerűsített javaslatát. Ebben figyelembe fogják venni a legfrissebb statisztikai adatokat is, valamint bekalkulálják a 2013 nyarára várható horvát EU-csatlakozás pénzügyi következményeit.
Barroso kitért arra is, hogy folytatják a javaslatok kidolgozását az egységes uniós piac fejlesztése érdekében. Emellett az euróövezet megszilárdítását, a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtését célzó indítványokon is dolgoznak, és hamarosan leteszik az asztalra azokat az elképzeléseket, amelyek a bankunió létrehozásának első lépéseire vonatkoznak. Előre kívánnak lépni a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése területén is a tagállamok közötti megerősített együttműködés érdekében.
Gyürk András néppárti EP-képviselő a ciprusi elnökség munkaprogramjáról folytatott vitában az MFF témáját érintve felhívta a figyelmet arra, hogy “a könyvelői mentalitás nem írhatja felül az uniós szolidaritást”, és hogy ennek szellemében elfogadhatatlan lenne a kohéziós támogatások csökkentése.
“Elfogadhatatlan, hogy a jövőben csökkenjenek a kohéziós fejlesztési források azon országok, így Magyarország esetében, amelyek a következő költségvetési időszak végén sem érik el az uniós fejlettségi szint 75 százalékát” – jelentette ki a Fidesz delegációvezetője. Szerinte a következő félév legkeményebb vitái a 2014 és 2020 közötti költségvetés körül lesznek, mert a jelenlegi tervek most még súlyos egyensúlytalanságokat tartalmaznak.
Gyürk András leszögezte, a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási rendszer az európai együttműködés egyik pillére, azok a szempontok pedig, amelyek miatt létrejött, érvényesebbek, mint valaha. A képviselő szerint a válságkezeléshez olyan eszközök kellenek, amelyek nem okoznak adósságnövekedést, de növelik a munkahelyek számát.
“A kohéziós politika mind a két szempontnak eleget tesz. Megvédése ezért a ciprusi elnökség egyértelmű sikere lenne” – zárta felszólalását a fideszes delegációvezető.
Herczog Edit MSZP-s EP-képviselő az elnökségi programot értékelve üdvözölte, hogy Ciprus a gazdaság élénkítését, a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítását az 500 milliós európai piac előnyeinek mind teljesebb kiaknázásával képzeli el. A szocialista politikus bízik abban, hogy a ciprusi elnökség sikerrel valósítja meg a hatékonyabb és fenntarthatóbb Európára, a hatékony és igazságos költségvetésre, az innovációs és energiapolitika forrásainak előteremtésére vonatkozó terveit.
Arra is számít Herczog Edit, hogy a következő fél évben megnyugtató megoldás születik a schengeni övezet jövőjével kapcsolatos vitákra. Szerinte ugyanis tarthatatlan, hogy a tagállamok képviselői – mint azt az előző, dán elnökség alatt erre irányuló szándékukat kinyilvánították – a többi uniós intézmény megkerülésével átlépjék az uniós jogot, és adott esetben átmenetileg újra visszaállíthassák a schengeni övezeten belüli határellenőrzést, korlátozva az uniós polgárok mozgásszabadságát.
- MTI -
