Vastaps a halállistás szerzőnek

Akt.:
Vastaps a halállistás szerzőnek
© Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – A holland politikus Petőfi Sándort idézve zárta könyvének ismertetőjét és személyes üzenetét.

Amikor szombat reggel kutyás rendőrök és a terrorelhárítás kemény emberei lepték el a megyeszékhely belvárosi iskoláját s a környékét, nem sokan tippelték volna meg: „csak” egy könyvbemutatóra érkeztek…

Mert hogy messze nem „csak” egy könyvbemutatóról volt szó Nyíregyházán, ahol az olvasók elé olyan szerző lépett, aki a nap minden percét testőrök gyűrűjében kénytelen élni. Bizonyára elfeledte pár pillanatra ezt a nehéz terhet Geert Wilders, amikor a Kodály Zoltán Általános Iskola nagytermében állva tapsoló közönség fogadta.

Minden tekintetben rendkívüli és rendhagyó író-olvasó találkozó volt – ritkán találkozhatunk ugyanis olyan szerzővel, akinek a fejére vérdíjat tűztek ki. S ritkán témája egy könyvnek olyan jelenség, amely minden európai ember számára valóban élet-halál kérdés.

A véres valóság

Geert Wilders maga hozta el és beszélt a könyvéről, melynek már a címe a dolgok közepébe vág: Halállistán – az iszlám háborúja a Nyugattal és velem (Patmos Records Kiadó, 2017). Félelmetes világról ír a szerző, aki aktív politikus, a hollandiai Szabadságpárt vezetője. Nevét akkor ismerte meg a világ, amikor euroszkeptikusként bírálni kezdte az Európai Unió intézményeit és központosító törekvéseit, majd a kontinens védelmében felemelte a szavát az iszlám erőszakos hódítása ellen. Ezzel több iszlám szervezet halállistájára is felkerült, ezért titkos helyeken kell élnie az életét, és a nap huszonnégy órájában vigyáznak rá.

– Megtámadták a civilizációnkat, és ahelyett, hogy védekeznénk, a vezető uniós politikusok hamis toleranciát akarnak a nemzetállamokra erőltetni – vezette fel mondanivalóját Geert Wilders, aki tételesen tárta elő a bizonyítékokat. Kifejtette: az iszlám vallás mögött politikai ideológia lapul, amelyre totalitárius diktatúra épül a maga véres valóságával és gyakorlatával. Könyvében leírja azt is, hogyan gyilkolták meg fanatikusok azokat, akik az iszlámot bírálják.

Hogy reagál Európa? Sehogy…

– Az iszlám térhódításában eszköz lehet katonai hódítás épp úgy, mint a tömeges bevándorlás, és az annak nyomában járó fokozatos hatalomátvétel. Németországban például egy felmérés sokkoló eredménnyel zárult a napokban: kiderült, hogy az ott tanuló muzulmán gyökerű, identitású fiatalok 30 százaléka kész harcolni és meghalni az iszlámért – érzékeltette friss példával a baj nagyságát az előadó.

A nagy kérdés az: mit tesz, hogyan reagál Európa? Sajnos az uniós politikai elit nem tanult a történelemből és a közeli múltból sem. Geert Wilders itt említette Magyarországot: „Hatalmas büszkeség számomra, hogy bemutathatom könyvem magyar fordítását. Magyarország a második otthonom. Ez drága feleségem, Krisztina szülőhazája, azé a gyönyörű, intelligens és bátor asszonyé, akit Eger és Szigetvár asszonyainak mintájára faragtak.”

A hazánk iránti tisztelete azonban nem pusztán személyes érzelem, ennek így adott hangot a könyvében: „A bátor magyar nemzet is évszázadokon át vállalta a Nyugat védelmét. Magyarország nélkül a Nyugat már rég elbukott és megsemmisült volna. Valójában Magyarország, az egyik legrégebbi európai nemzet, a 14. század közepétől kezdve Európa fő védőbástyája volt az iszlámmal szemben.”

Üzenet Soros Györgynek is

– Ezzel szemben ma az Európai Uniót identitásválság taszítja válságba, s erre telepszik rá egy erőszakos hit és politikai irányzat. De optimista vagyok, mert egyre erősödnek azok a pártok, amelyek felismerik a veszélyt és tenni is akarnak ellene. Ebben Magyarországra mind több ember tekint példaként – nyilatkozta Geert Wilders, akit szintén mind többen emlegetnek úgy, mint Hollandia új miniszterelnökét.

Kérdésekre is válaszolt, s az utolsó felvetés Soros György migrációs politikáját érintette. Erre így felelt: „Magyarországon hamarosan választásokat tartanak, és Magyarországon demokrácia van, az itt élő emberek majd döntenek. Én csak egy vendég vagyok, nem gondolom, hogy be kellene avatkoznom a belpolitikai kérdésekbe – de Soros Györgynek is így kellene tennie…” – hangzott a diplomatikus válasz.

Előadását Petőfi Sándortól vett idézettel zárta: „Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”

A halállistás írótól és politikustól úgy köszönt el a közönség, ahogy fogadta: felállva, vastapssal.

KM-NyZs








hirdetés