Szombaton ünnepelték a megyeházán a magyar kultúra napját

Akt.:
Szombaton ünnepelték a megyeházán a magyar kultúra napját
Szombaton ünnepelték a megyeházán a magyar kultúra napját - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2007 januárjában állított emléket Kölcsey Ferencnek, szobrot emelve a nemzet poétájának a megyeháza előtt.

Azóta minden évben elhelyezik az emlékezés koszorúit az emlékműnél, illetve ezt megelőzően nyíregyházi és szatmárcsekei helyszíneken 2010 óta tartanak visszatekintő és hálaadó ünnepséget nemzeti Himnuszunk megteremtőjére emlékezve.

Idén január 16-án, délután került sor a magyar kultúra napjának megünneplésére Nyíregyházán, ahol a megyei vezetőkön kívül tiszteletüket tették a megye civil szervezeteinek és intézményei képviselői, valamint jelen volt az eseményen Lipők Sándor miniszteri biztos és dr. Danku Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Seszták Oszkárnak a megyei közgyűlés elnökének a felvezetője után Kozma Péter kormánymegbízott a történelmi múltra visszapillantva, s „A haza minden előtt” jelmondat szellemében fogalmazta meg mondanivalóját. Többek között rámutatott, hogy a Himnusz születését ünneplő visszatekintések közepette módunk van több figyelmet szentelni nemzeti hagyományainknak, s nemzeti tudatunk erősítésének. Kölcsey örökbecsű gondolataiból is idézve külön kiemelte, hogy Kölcsey Ferenc kérlelhetetlen kritikusa volt az öntömjénező, „magyarkodó” gondolkodásnak is, majd intő jelnek nevezte a költő nemzetét féltő aggodalmát. – A világ sokszínűsége már itt van hazánkban, itt van életünkben, s éppen ezek mellett nagyon fontos, hogy megőrizzük kultúránkat. Hiszem, hogy örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, az ország szellemi és anyagi alkotásait, s a természet alkotta kincseinket különös gonddal tudjuk megőriznünk – mondta el Kozma Péter.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára, dr. Danku Csaba többek között arról beszélt felszólalásában, hogy a magyar kultúra megszámlálhatatlan bizonyságot tesz a világban nemzetünk tehetségéről, majd hozzátette: – A nemzet az évszázadok során bebizonyította, hogy többet érdemel, mint amennyi most az osztályrészéül jutott.
Felsorolva a kultúránknak a Kárpát Medencében fellelhető nyomait, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Himnusz sorai örök tanulságul kell hogy szolgáljanak minden hazánk fiának – különösen a mostani zivataros világpolitikai időkben –, s erőt kell, hogy adjanak jövőhöz. Ezek után néhány korábbi intézkedés kiemelésével és néhány adattal a kormány kultúra iránti elkötelezettségét támasztotta alá. – A kultúra feladata, hogy megőrizze mindazt, amit őseink ránk hagytak, megtartsa a nemzet szellemi-kulturális örökségét az utókornak, s felmutassa múltunkat az utánunk jövőknek, hiszen kultúránk ápolása nemzeti megmaradásunk záloga – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Csoma Zoltán Szatmárcseke polgármestere hasonló vizekre evezve ugyancsak az előttünk álló történelmi kihívásokra figyelmeztetett: – Vagy ápoljuk, műveljük, védjük kultúránkat, vagy feloldódunk, eltűnünk a nagyvilágban. Ideje, hogy mi magyarok is meghalljuk az idők szavát. Építsük újjá, ápoljuk közösségeinket, nemzetünk közösségét és kultúráját, s legyünk büszkék a magyarságunkra – buzdította hallgatóságát a polgármester.

Végezetül prof. dr. Jánosi Zoltán József-Attila-díjas irodalomtörténész, a Kölcsei Társaság elnöke Kölcsey Ferenc irodalmi és történelmi örökségét, küldetésprogramját és nemzettudatosságát méltatta, s előadását elsősorban azon kérdés köré szervezte, mit üzen Kölcsey Ferenc a történelemnek, s mit üzen a mának, a globalizáció Európájának. – A költői haza-látomás, amit Kölcsey Ferenc megalkotott műveiben, ma is a legkorszerűbb üzenet. Oknyomozó történelmi analízisével megteremtette a korszerű magyar történelmi tudat alapvonásait, s a legnagyobb történelmi tanulságokat fogalmazta meg. Legnagyobb művei nem csak a korszerű haza fogalmát járják körbe a poézis nyelvén, hanem a korszerű haza megóvására, megtartására, s veszélyeztetettségének máig nyilalló, s egyre nyilvánvalóbbá váló kérdéseire is választ keresnek és találnak. Kölcsey hazaszemlélete arra világított rá, hogy a közös történelem és a tradíció ismerete és folytonos újraértelmezése nélkül nincs nemzet, s nincs közös történelmi jövő – foglalta össze mondanivalójának lényegét a Nyíregyházi Egyetem professzora.

Az ünnepélyességet a rendezvény ideje alatt Dani Attila tárogatóművész játéka, a csarodai Csaronda Férfikórus népdalcsokrai, Király Márk szavalata, s a Kölcsey Szónokverseny győzteseinek a felszólalása tették teljesebbé, majd a program befejeztével az intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Kölcsei szobránál a megyeháza előtti téren.

KM








hirdetés