Fővárosi Ítélőtábla: gyorsulhatnak a bírósági eljárások az új polgári és büntető perrendtartás életbelépésével

Budapest – Várhatóan gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek az eljárások a jövő év elején, illetve közepén életbe lépő új polgári és büntetőeljárási törvény nyomán – erről beszélt a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese és büntető kollégiumának vezetője kedden Budapesten tartott közös sajtótájékoztatóján.

Egriné Salamon Emma elnökhelyettes elmondta: az új polgári perrendtartást (Pp.) minden 2018. január 1-je után induló polgári és munkaügyi perben alkalmazni kell, a korábbi ügyek viszont a jelenleg hatályos Pp. szabályai szerint folynak tovább.

Az új Pp. alapelvei közé tartozik, hogy a feleknek a peranyag időszerű szolgáltatásával, a bíróságnak pedig aktívabb pervezetéssel kell segítenie az eljárás hatékonyságát, minél gyorsabb befejezését. Új a perkoncentráció elve is: az eljárás kezdeti szakaszában egyértelműen rögzül a jogvita lényege és későbbi menete, hogy elkerülhető legyen a rosszhiszemű, perelhúzó magatartás, és lehetőség szerint már az első érdemi tárgyaláson megszülethessen az elsőfokú döntés. Ennek jegyében az új Pp. január 1-jétől a jelenleginél lényegesen részletesebb, szigorúbb szabályokat ír elő a keresetindításra, illetve a másik fél védekezésére azokban a perekben, ahol a felek jogi képviselővel járnak el – ismertette az elnökhelyettes.

Meg kell jelölni többek között a pontos jogcímet, jogi érvelést és bizonyítékokat. A bíróság feladata ebben az előkészítő, úgynevezett perfelvételi szakaszban a felek előadásai alapján rögzíteni a jogvita lényegét, a későbbi eljárás, bizonyítás menetét, és ettől később már csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Ez a perrend lényegesen gyorsíthatja az eljárásokat – jegyezte meg a szakember.

Az új Pp. rögzíti a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát, amikor csak a másik, ellenérdekű fél rendelkezik egy adott bizonyítékkal, és azt bírói felhívásra sem adja ki. Ebben az esetben a bíróság valósnak fogadhatja el a bizonyítékkal alátámasztani kívánt tényt a bizonyíték nélkül is.
Az alperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül védekezést kell előterjesztenie, ellenkező esetben a bíróság a kereseti kérelmeknek megfelelően – bírósági meghagyással – fogja kötelezni. A 45 napos határidő bizonyos esetekben meghosszabbítható.
A jogi képviselő nélkül eljárók esetében ugyanakkor jóval enyhébbek a szabályok: formanyomtatványok állnak az ügyfelek rendelkezésére, melyek kitöltésében a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatának munkatársai is közreműködhetnek, továbbá a törvényben erre kijelölt bíróságok panaszirodái is nyújthatnak segítséget az ügyvéd nélkül eljáró állampolgároknak a bírósághoz fordulásban, a kereset, viszontkereset, ellenkérelem benyújtásában – mondta el Egriné Salamon Emma.

A törvényszékeken és a felsőbb bíróságokon kötelező a jogi képviselet, a járásbíróságokon, illetve a munkaügyi perekben nem.
A másodfokú eljárásokban a cél, hogy minél kevesebb legyen a hatályon kívül helyezés, amikor a felek és a bíróság az elsőfokú eljárás megismétlésére kényszerül. Főszabály szerint a másodfokú ügyeket tárgyaláson kívül döntik el a bírói tanácsok, melyeknek ugyanakkor a korábbiaknál szélesebb körben nyílik lehetősége bizonyítás lefolytatására, hogy lehetőleg az eljárás megismétlése nélkül minél hamarabb jogerősen lezáruljon az eljárás.

Az új Pp. létrehozott egy új kollektív igényérvényesítési formát is, a társult pert. Ennek megindítására akkor van lehetőség, ha legalább tíz felperes tartalmában azonos jogot kíván érdemben azonos tények alapján érvényesíteni. Erre három ügykörben lesz lehetőség január 1-jétől: fogyasztói szerződésből eredő követelések, munkaügyi perek, illetve emberi tevékenységen alapuló, előre nem látható környezetterheléssel közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények, vagyoni károk esetén – ismertette a tábla elnökhelyettese.

A polgári bírák felkészítése már hónapok óta zajlik, az ehhez szükséges 1800 oldalas tananyag összeállítását az Országos Bírósági Hivatal szervezte meg, a képzésben a Fővárosi Ítélőtábla is részt vett. A polgári bíráknak ez év végéig kell számot adniuk tudásukról, a sikeres vizsgához legalább 90 százalékos eredményt kell elérniük – fűzte hozzá Egriné Salamon Emma.

Ujvári Ákos, a tábla büntető kollégiumának vezetője elmondta, hogy a július 1-jén életbe lépő új büntetőeljárási törvény (Be.) egyik fontos célkitűzése szintén az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy nem szükséges bizonyítani azokat a tényeket, amelyeket a vádló, a vádlott és a védő egyaránt elfogad.

A törvényben meghatározott esetekben, fellebbezés esetén csak az ügynek azt a részét kell másodfokon felülbírálni, amelyet a fellebbezés érint, és a megalapozatlanság bizonyos eseteinek kiküszöbölésére a másodfokú bíróságnak a jelenleginél szélesebb hatáskörei lesznek annak érdekében, hogy minél ritkábban kerüljön sor hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére.

Az új Be. egyértelművé teszi, hogy a bűnösség bizonyítása a vádló feladata, ennek hiányosságai pedig a jelenlegitől eltérően már nem vezetnek hatályon kívül helyezéshez és új elsőfokú eljáráshoz, a bizonyítás megismétléséhez.

Ujvári Ákos a tábla idei első kilenc hónapjának ügyforgalmát ismertetve elmondta: csaknem ötödével csökkentek az érkező ügyek az előző év hasonló időszakához képest. Ennek egyik oka az lehet, hogy 2017-től a Fejér megyei ügyekben már nem a Fővárosi Ítélőtábla illetékes. A másodfokú eljárások időtartama csökkent, az egy éven túl folyamatban maradt ügyek aránya csaknem a felére esett vissza, idén október végéig összesen csak 25 ilyen volt a tábla gazdasági és polgári ügyei között, a büntető és katonai ügyszakban pedig egy sem. A fél évnél hosszabb ideje folyamatban lévő ügyek is csaknem harmadukra csökkentek tavalyhoz képest, 290-ről 107-re.

– MTI –








hirdetés