Francia elnökválasztás – Viszonylag magas részvétel az első fordulóban

Párizs, 2012. április 22., vasárnap (MTI) –  A választásra jogosultak 28,29 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában – közölte a belügyminisztérium.

Az arány elég magasnak számít Franciaországban (1981 óta a második legmagasabb), de nem éri el az öt évvel ezelőtti rekordot. Akkor délig a jogosultak több mint 31 százaléka járult az urnákhoz, s a részvételi arány a szavazás végén 83,77 százalékos volt. Valamivel több mint 44,5 millió választópolgár választja ki vasárnap a tíz jelölt közül azt a kettőt, akik május 6-án megmérkőzhetnek az államfői posztért.

A felmérések szerint továbbjutásra csak a jelenlegi konzervatív elnöknek, Nicolas Sarkozynek és szocialista riválisának, Francois Hollande-nak van esélye. A péntek éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint Hollande végezhet az élen 0,5-5 százalékos előnnyel, két közvélemény-kutató intézet pedig azt prognosztizálta, hogy döntetlen lesz a “mérkőzés”. 

A viszonylag magas részvétel azért meglepetés, mert a felmérések még az utolsó napokban is rekordmértékű távolmaradást jelezték, amit az unalmas kampánnyal magyaráztak. A választás iránti érdektelenség elsősorban a jobboldalnak kedvezne, miután az idősebbek szívesebben vonulnak az urnákhoz, s ők hagyományosan a jobboldali jelöltekre adják voksukat. Ezért a biztos befutónak tűnő szocialista jelölt a kampány utolsó hetében arra buzdította a választókat, hogy a baloldal győzelmét már április 22-én tegyék “visszafordíthatatlanná”. Mind a tíz jelölt leadta szavazatát a délelőtt folyamán. Közülük utolsóként Sarkozy elnök, aki feleségével, Carla Brunivel jelent meg egy párizsi szavazóhelyiségben, de nem kívánt nyilatkozni.

Francois Hollande a képviselői székhelyének számító, az ország középső részén található Tulle városában voksolt. “A következő elnök megválasztása nem egyszerűen országos szavazás, hanem ki fog hatni egész Európa jövőjére” – fogalmazott a szocialista jelölt, aki korábban jelezte: megválasztását követően kezdeményezni fogja az uniós szinten március elején elfogadott pénzügyi paktum újratárgyalását.

Bizonytalanságot elsősorban a radikális baloldali és a szélsőjobboldali jelöltnek a harmadik helyért folyó külön csatája jelent. A kampány nagy meglepetése volt a Baloldali Front jelöltjének, Jean-Luc Mélenchonnak a fokozatos előretörése. A tavaly nyáron még alig 4 százalékos támogatottságot élvező néptribun a felmérések szerint a szavazatok 13-15 százalékára számíthat.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjeként, Marine Le Pen, a pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya pedig először méretteti meg magát elnökválasztáson. Neki 16 százalékot jeleznek előre a közvélemény-kutatók, de nem titkolják: az ő támogatottságát a legnehezebb mérni, a szélsőjobboldali jelölt akár 18 százalékot is elérhet.

Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók, de elképzelhető, hogy már korábban is ismertekké válnak az első becslések. 

A francia választási szabályok értelmében a szavazás napján 20 óra előtt tilos nyilvánosságra hozni az exit poll eredményeket. A közvélemény-kutató cégek viszont 18 óra körül már viszonylag pontos becslésekkel rendelkeznek majd, s ezt elküldik partnereiknek, a nagy rádió- és tévétársaságoknak, illetve újságoknak. Ez a gyakorlat már a hetvenes évek óta így működik, s a francia média általában betartotta a 20 óráig érvényes tilalmat. Az internet elterjedése, s az olyan közösségi portálok, mint a Facebook és a Twitter megjelenése azonban változtatott a képen, különösen amiatt, hogy a külföldi médiát a francia törvények nem befolyásolják, s a svájci és a belga csatornák és honlapok már előbb közölhetik az eredményeket, mint a francia sajtó.








hirdetés