Francia zavargások – Békés felvonulásokon tüntettek a sárgamellényesek az adóoptimalizálás ellen

Párizs – A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tiltakozó sárgamellényes tüntetők 21. alkalommal vonultak utcára országszerte szombaton, nagyobb incidensek nélkül.

A parlament a jövő héten vitatja meg a társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére a kormány által szervezett nagy nemzeti vitasorozat következtetéseit. A kormány ezt követően április közepén konkrét javaslatokról dönt.

A belügyminisztérium összesítése szerint – amit a tüntetők vitatnak – délután 2 óráig országosan 6300-an, Párizsban 3100-an vonultak fel a múlt heti országos 5600 és a párizsi 1800-hoz képest, amiből estig megközelítőleg 40 ezres részvételre lehet következtetni. A részvétel már nem közelíti meg a tavaly november 17-i első hétvégén szociális követelésekkel utcákra vonult csaknem 300 ezres tömeget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő “keménymag” azóta is minden hétvégén tiltakozik.

A hatóságok a 21. hétvégén elsősorban attól tartottak, hogy a tüntetéseken március elején kiújult erőszakos cselekmények megismétlődnek. Ezért a prefektúrák nem engedélyezték az összetűzések korábbi helyszínen, például a párizsi Champs Elysées sugárúton a megmozdulásokat. Párizsban elővigyázatosságból mintegy 10 ezer ember igazoltattak, és 28-at előállítottak, közülük hetet pénzbírsággal is sújtottak, mert olyan helyen gyülekeztek, ahol nem volt engedélyezett a megmozdulás.

A fővárosban két békés menet indult, az egyik délről északi irányba a Montparnasse pályaudvartól a La Villette park felé, a második pedig keletről nyugatra, a République térről a La Défense üzleti negyed felé. A felvonulók a multinacionális nagyvállalatok “adóoptimalizálási művészete” ellen tiltakoztak.

A sárgamellényesek azért is folytatni kívánják a nyomásgyakorlást a kormányra, mert az a jövő héten terjeszti vitára a parlament elé az úgynevezett nagy nemzeti vitasorozaton felmerült kérdésekről elkészült következtetéseket. A jelentés mintegy 1500 oldalt tesz ki.

A tüntetők követeléseiről Emmanuel Macron által január közepén indított több mint 10 ezer lakossági fórum közül – amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek – 14-en maga az államfő is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A vitában felmerülő témák – a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete – lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson.

A keddi és szerdai parlamenti vita végén nem lesz szavazás, a kormány április közepére ígért konkrét intézkedéseket, amelyek részleteiről egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet csütörtökön közzétett felmérése szerint a franciák 68 százaléka úgy véli, hogy a kormány nem lesz tekintettel a vitában megfogalmazott véleményekre, s 79 százalékuk úgy véli, hogy a várható intézkedések nem fognak megoldást jelenti a sárgamellényesek jelentette politikai válságra.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött, az alsó középosztályt képviselő sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt hónapokban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak.

A francia biztosítók szövetsége legalább 200 millió euróra becsüli a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat. Az elmúlt két hétvégén a nagyvárosok belső körzeteiben a prefektúrák betiltották a megmozdulásokat, más útvonalakon pedig csak az előre bejelentett felvonulásokat engedélyezik.

– MTI –








hirdetés