Az EKB első, december végén meghirdetett aukcióját rendkívüli kereslet fogadta: a valutauniós jegybank akkor 489,19 milliárd eurót folyósított a piaci finanszírozás szűkösségének oldását célzó, alacsony – mindössze 1 százalékos – kamatú hároméves banki likviditási forrásból. Londoni elemzők előzetesen 200-300 milliárd eurós kihelyezésre számítottak.
A Financial Timesnak több euróövezeti nagybank azonban jelezte, hogy a február 29-ei következő EKB-aukción a decemberben igénybe vett összeg kétszeresére, sőt akár háromszorosára is igény nyújthatnak be.
A londoni gazdasági napilapnak az egyik euróövezeti bank vezetője név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy “a bankok ezúttal nem lesznek annyira félénkek … már az első alkalommal is többet kellett volna (felvennünk)”.
Egy másik magas beosztású banki illetékes kijelentette, hogy a februári EKB-folyósítás “könnyedén elérheti az ezermilliárd eurót, de még ennél is sokkal több lehet, ha a dolgok rosszabbra fordulnak a piacokon”.
Az EKB egy újabb hitelpiaci válság elkerülése végett indította el ezt a hosszú távú hitelfinanszírozási eszközt, tekintettel arra, hogy az idei első negyedévben 230 milliárd euró értékű banki kötvénykötelezettség jár le az euróövezetben, és a tőkepiac jórészt bezárult az újabb kibocsátások előtt.
A Financial Times szerint a bankszektor dicséri Mario Draghi EKB-elnököt, amiért az eurójegybank vezetője igyekezett rávenni a lehető legtöbb kereskedelmi pénzintézetet a részvételre az EKB-hitelprogramban, elősegítve az ilyen forrásokhoz kapcsolódó “megbélyegzettségi” érzet enyhülését. Korábban a bankok nem szívesen használtak ilyen eszközöket, attól tartva, hogy ez a gyengeség látszatát kelti.
A Commerzbank befektetőknek összeállított és kedden Londonban kiadott elemzése szerint az első EKB-folyósítást zömmel az európeriféria országainak bankjai vették igénybe, és a hiteleket saját országaik államkötvényeinek vásárlására használták. Az olcsó és bőséges likviditás nyújtotta könnyebbség hatása “sok hétig vagy hónapig eltarthat”, és a befektetőknek a kockázati prémiumok további csökkenésére érdemes pozícionálniuk magukat – áll a Commerzbank szerdai londoni ajánlásában.
A ház szerint a perifériális eurótagállamok finanszírozási kondíciói – Portugália kivételével – az elmúlt időszakban jelentősen javultak, és ez főleg a hároméves EKB-hiteleszköznek tulajdonítható.
A Commerzbank közgazdászai szerint azonban mindenekelőtt az olasz és a spanyol reformprogramoktól függ, hogy ez a kedvező hatás tartós marad-e. A cég elemzői szerint továbbra is “teljesen nyitott kérdés”, hogy Mario Monti olasz miniszterelnöknek sikerül-e végigvinnie az olasz munkaerő piaci reformokat a szakszervezetek ellenkezése közepette.