Gépkocsi nélkül is van élet a nap alatt

Gépkocsi nélkül is van élet a nap alatt
Nyíregyháza – Már ma is vannak jó alternatívák arra, hogy védjük a környezetet.

Képzeljük el, hogy reggel kilépve a lakásunk ajtaján okostelefonról magunkhoz rendeljük a hozzánk legközelebb lévő sofőr nélküli taxit, vagy a közeli megállóban felszállunk egy – a gyalogos- és az autósforgalom fölött közlekedő, esetleg a magasban libegő – villamosjárműre! Ám amíg mindez csak álom, mindenképpen létjogosultsága van egy olyan nemzetközi világnapnak, mint amilyen az európai autómentes nap, amelyhez 2001-ben (az akkor még csak uniós tagjelölt) Magyarország is csatlakozott.

Mindenféle forgalmi helyzetben volt már részem.” Drabancz M. Róbert

Ami hatékonyabb az autónál

Az eltelt közel két évtized alatt hazánk nagyvárosai többféle praktikát kieszeltek, hogy az emberek komolyan vegyék az évente szeptember 22-én mozgósító felhívást. Volt, amikor ingyenesen utaztathattuk a biciklit a vonatokon, de példaértékű Szeged kezdeményezése is, ahol egy forgalmi engedéllyel akár az egész család ingyenesen utazhat a tömegközlekedési eszközökön.

Nyíregyházán tegnap nagyszabású programkavalkáddal – elektromosautó-bemutatóval, bringaversennyel és pódiumi műsorokkal – próbálták az autósok figyelmét az alternatív közlekedési formák felé terelgetni, bevonva a város intézményeit és civil szervezeteit is az akcióba. Ahogy dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere fogalmazott köszöntőjében: – A gyermekek körében a legfontosabb népszerűsíteni, mit is jelent az alternatív közlekedés.

4

Vinnai Zsolt, a ViniBike Kerékpáros Sportegyesület elnöke a saját jó példájukkal igyekezett kedvet csinálni a bringázáshoz: – Mintegy 50 tagot számlálunk a szervezetben, sok programot szervezünk, versenyekre járunk, s évente 100 dobogós helyet tudhatunk a magunkénak – sorolta az érdemeket.

A Zöld Kerék Alapítvány képviselője, Kazai Béla hathatós érvekkel támasztotta alá, hogy autó nélkül is lehet élni, s már most is vannak olyan alternatívák, amelyek kiválthatják az automobilt.

– Érdemes megfontolni, hogy a gyalogosközlekedés egy kilométeren belül, a kerékpáros 5–10 kilométeres hatókörben hatékonyabb az autónál – sorolta máris a Garainé Nagy Éva által 1999-ben alapított szervezet elnöke. – Tizenhat éve dolgozunk együtt a várossal az autómentes napokon, s nagyon örülünk az új kerékpáros beruházásoknak, a Tokajig húzódó kerékpárútnak. Persze a több kerékpár jobb kerékpáros kultúrát is megkövetel. Mivel egyre több a kerékpáros baleset, a Bringasulink – amelyet iskolákhoz is szívesen elviszünk – éppen arra szolgál, hogy már gyermekkorban rászoktassuk a majdani kerékpárosokat a szabályok betartására, például a helyes áthaladásra a zebrán.

3

Mindenhová kerékpárral

Drabancz M. Róbertnek, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docensének minden nap autómentes nap, hiszen legalább 40 éve kerékpározik, pedig a B kategóriás jogosítványt is megszerezte. Egy vasból készült, orosz versenykerékpárral kezdte, s azóta legalább a hetedik drótszamarat nyúzza.

– Ahogy apámnak, úgy nekem sem volt soha autóm. Ahogy a sikeres vizsga után kiszálltam a volán mögül s jó utat kívántak, azóta soha nem vezettem. Inkább tekerek, mindenhová kerékpárral járok, hetente 150 kilométer is összejön, ami jó fizikai állóképességet ad, és így gyakran találkozhatok a természettel is.

– A tél, a hó és -10 Celsius fok alatt a hideg sem rettent vissza, de az izmosabb mínuszokat már nem bírja a torkom. Külföldön is sokat kerekezek, Romániában és Olaszországban viszont nem árt az óvatosság, mert nagyon sok biciklist elütnek. Volt már részem mindenféle forgalmi helyzetben, manapság inkább a kisebb forgalmú utakat választom. Nyíregyházán egyébként nagyon jól kiépült az úthálózat, az egyetemre is végig kerékpárúton megyek. Azt viszont az elmúlt egy évben észrevettem, hogy az autósok a szükségesnél kevésbé figyelnek oda a gyalogosokra és a kerékpárosra a zebráknál – tette hozzá.

2

Nem érdemes „enni az ideget”

– Van egy majdnem húsz­éves, viszonylag jó állapotú Opel Astrám, mégis busszal járok dolgozni – árulta el Markó József, aki Örökösföldön él családjával, munkahelye pedig a Jósavárosban van.

– Néhány éve döbbentem rá, hogy bár kényelmesebb lenne autóval megtenni ezt a néhány kilométert, a reggeli és délután csúcs miatt semmi kedvem háromszor annyi ideig araszolni a forgalomban, szívni a kipufogógázt meg „enni az ideget” a sok siető, szabálytalankodó autós miatt. Inkább veszek egy havi bérletet 6500 forintért, mint hogy eleregessem a dugóban az ötszörösét.

– Lehet, hogy a busz nem olyan kényelmes, hiányzik a személyes tér és a fűtés-hűtés, mégis sokkal jobban megéri iskolaidőben így közlekedni a megyeszékhelyen. Hosszabb utakra, hétvégi bevásárlások alkalmával természetesen hajlandó vagyok kiállni a garázsból, annak ellenére, hogy mostanra a család minden tagjának van már kerékpárja is. Sokszor szívesebben ülnek a gyerekek bringára, főleg, ha kellemes az idő – tette hozzá a nyíregyházi apuka.

– Jó pár hétig kénytelen voltam nélkülözni az autómat, ezért a robogómmal jártam a várost és a megyét az elmúlt hónapokban – mesélte az autómentes nap egyik résztvevője, Puskás Sándor, aki megfogadta: jövő nyáron is a kétkerekűt választja majd, mert olcsóbb és gyorsabb vele közlekedni, mint a személyautóval.

– A kocsim 7-8 litert eszik százon, míg a kismotor beéri 3-4 literrel. Értékes perceket nyerek a belvárosi közlekedési lámpáknál, lakott területen kívül persze zsinórban előznek meg a négykerekűek. Nyíregyházán nemcsak egyszerűbb a parkolás, hanem ingyenes is: a motorosoknak nem kell fizetniük egyetlen díjzónában sem. A hátsó kis tárolódoboznak hála, a kisebb bevásárlásokat is meg tudom oldani „robogósan”.

– Mindenkinek, aki hasonló cipőben jár, érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy ha az időjárás engedi, kismotorra üljön, ne pedig volán mögé. Százezreket spórolhatunk egy-egy nyári szezonban az üzemanyag-megtakarításon, a robogó éves biztosítása pedig nem több évi 6-8 ezer forintnál – érvelt a környezet- és pénztárcakímélőbb megoldás mellett Puskás Sándor.

– KM– MJ, CSA, PI –


Egyre több az autó és egyre kevesebb a busz

A Központi Statisztikai Hivatal honlapján sok érdekes kimutatást olvashatunk közlekedés kategóriában. A KSH 1960-tól számon tartja többek között a személygépkocsik számát Magyarországon. Tízéves léptékkel haladva a következőképp alakult ez az arány: 1960-ban 31 268 autót tartottak számon hazánkban, 1970-ben már 190 741-et, 1980-ban 1 013 412-t, 1990-ben 1 944 553-at, 2000-ben 2 364 706-ot, míg 2016-ban 3 313 206-ot. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes-nyolcvanas években gyakorlatilag megtízszereződött az autótulajdonosok, fuvarozók aránya. Izgalmasan alakult az ezredfordulótól a hazai közúti gépjárműállomány is, amit megyei szintű lebontásban is megtaláltunk a statisztikai hivatal oldalán. Eszerint Szabolcs-Szatmár-Beregben 2000-ben 4161 motorkerékpár, 107 174 személyautó, 780 autóbusz, 16 020 tehergépkocsi rótta a megyei utakat, addig 2016-ban 6769-en rendelkeztek motorral, 161 282-en kocsival, 466 autóbuszt és 21 588 teherautót jegyeztek szűkebb hazánkban. A növekedés egy kivételével szembetűnő, egyedül az autóbuszok fogyatkoztak harmadukkal, aminek oka talán az előbb említett felívelés lehet.








hirdetés