Gyarmaton imába foglalják a nevét – Öcsiről méretet és példát vehetnek

Ovszijenko Volodimir tette a dolgát: most éppen az utolsó percben hárított tizenegyessel mentett pontot a Fehérgyarmatnak
Ovszijenko Volodimir tette a dolgát: most éppen az utolsó percben hárított tizenegyessel mentett pontot a Fehérgyarmatnak - © Fotó: Pusztai Sándor
Fehérgyarmat – Profik egymás között: Bogdanovics Igor tizenegyesét Ovszijenko Volodimir hárította az utolsó percben.


A fehérgyarmati futballberkekben alighanem imába foglalják Ovszijenko Volodimir nevét. Mi több, egyesek már Öcsi (ahogy mindenki becézi…) szobrát vizionálják a sporttelepen, legalábbis azt: fel kell kérni egy művészt, hogy méretet vegyen az életnagyságú mű elkészítéséhez. A kapus, aki a Nyíregyháza Spartacustól érkezett a megyei első osztályú futballcsapathoz, most éppen azzal tűnt ki, hogy az utolsó percben hárította a góllövőlistát vezető Bogdanovics Igor tizenegyesét. Emígyen pontot mentett a szatmáriak számára, megakadályozva a tabella élén nyomuló Balkány újabb győzelmét.

Persze, Öcsinek voltak már ennél „meredekebb” húzásai is. A legemlékezetesebb talán, amikor – még a Szpari színeiben – csatárként vetették be a Paks elleni NB I-es meccsen, amelyen saját bevallása szerint ennyit még nem futott, és szerencsére kézzel nem ért a labdához… A lényeg, hogy egyáltalán nem lógott ki a mezőnyből.

De kanyarodjunk vissza az eredeti vezérfonálhoz, a vasárnap történtekhez.

– Először is nem tartom magam tizenegyesölőnek: kitaláltam, balra fogok vetődni, előtte egy kis testcselt alkalmaztam, hogy esetleg megzavarjam Igort – merült a részletekbe Ovszijenko Volodimir. – Ő egy rutinos játékos, nyilván előre eldöntötte, hogy melyik sarkot célozza meg, most viszont nekem volt szerencsén. Hozzáteszem, a húszadik percben éppen Bogdanovics szerezte a Balkány vezető gólját, akkor kifogott rajtam. Lövése után a kezemről pattant a kapufára, majd onnan a hálóba a labda: bosszantott a dolog, mert valamilyen szinten magamat okoltam érte. Mindig is önkritikus voltam, erre próbálom tanítani a gyerekeket a Bozsik Akadémián is, ahol megkaptam a legkisebb korosztályt. Reálisnak kell lenni, előbb magadban keresni a hibát, csak így lehet fejlődni. Azért elmondanám, örülök, hogy ezen a szinten lehet találkozni ilyen profi játékossal, mint Igor: korábban is sok jót hallottam róla, a személyes találkozás pedig megerősített ebben.

Mindeközben a harmincnyolcadik évét taposó Öcsi a jövőjét is építi. Kapusedzőként kíván érvényesülni, a kezdeti lépéseket megtette. Azért, persze a csapat sorsa is foglalkoztatja.

– Nagyon rendes embereket ismertem meg Gyarmaton, csak jókat mondhatok a játékostársakról, a vezetőkről és a szurkolókról. Védeni pedig szeretek, de őszintén szólva, legfőképpen már az edzői munkára készülök. Csütörtökön lesz a „C” licences gyakorlati vizsga, az elméleti részt az elmúlt hét végén megcsináltam, remélem ez is sikerül. Tervezem, hogy tovább képzem magam. Ehhez értek, ezt szeretem, úgy érzem a sok éves tapasztalatomat át tudom adni, hál’ istennek már most látom az eredményét az Akadémián és saját kis kapusiskolámban.

KM-KT








hirdetés