Gyász és biznisz a Mao-mauzóleumban

Akt.:
A földrengésbiztos kristálykoporsó
A földrengésbiztos kristálykoporsó
Peking – Kína fővárosa több ezer éves nevezetességeket kínál, de a legújabbakat sem érdemes kihagyni.


Bizarr szokás állatok tetemét szemléltetési célból kitömni, de a műfaj leg­különösebb vadhajtása minden bizonnyal a bebalzsamozott politikushullák mutogatása.

Mao Ce-tung politikája ember­életek tízmillióit követelte, a Kínai Népköztársaságban ugyanakkor ma is él az egykori vezető kultusza: a nemzet megmentőjeként tisztelik.

Hamvasztás helyett

A Nagy Kormányos hamvasztást kívánt, 1976-os halála után röviddel mégis megkezdődött mauzóleumának felépítése Peking és a világ legnagyobb terén.

A Tienanmen tér központi nevezetessége, a Mao-mauzóleum 1977-ben, alig néhány hónappal a névadó halála után nyílt meg. Felépítésében 700 ezer, Kína minden tájáról érkezett önkéntes vett részt, s az építőanyagokat is az ország különböző régióiból gyűjtötték: használtak például a Mount Everestről származó sziklákat.

Az eredmény egy méltó­ságteljes, monumentális épület, amely végül becsábította a főváros többi nevezetességén már „túlesett” magyarokat is.

Márványszobor, virágtenger

A mauzóleumot körülölelő sor szélessége és hossza rémisztő, itthon talán hetekig is eltartana végigállni egy hasonlót. Nem úgy Pekingben: folyamatosan haladtunk. Unatkozni közben pedig már csak azért sem lehet, mert kényelmesen ellátni a kínaiak ezrei fölött a parlamentig vagy a Tiltott Városig, s a Maóhoz nagy számban igyekvő vidékiek is előszeretettel fényképezkednek európaiakkal, akikhez hasonlót sem láttak korábban. Az ismerkedésnek a kapu és biztonsági ellenőrzés vetett véget, amit bármilyen repülőteret megszégyenítő alapossággal végeztek.

Az előtérbe lépve Mao elnök ülve is három és fél méteres, virágtengerbe foglalt fehér márványszobra fogad, katonák ügyelnek a tiszteletteljes csendre és a folyamatos haladásra. Bent ugyanis már nincs megállás, egy látogató mindössze egy percet tölthet Mao Ce-tunggal. Az elnök – mi másban? – Mao-zubbonyban fekszik, betakarva a Kínai Kommunista Párt vörös zászlajával. Az akkori idők fagyos szovjet–kínai kapcsolatai miatt a kristálykoporsó gyártásakor nem hasznosíthatták a Leninnél szerzett tapasztalatokat, hosszas kísérletezés után mégis megszületett a megfelelő légmentes, földrengésbiztos példány; fölötte rezzenéstelen, fehér kesztyűs, puskás-szuronyos katonák őrködnek.

A templomi hangulat azután egy csapásra szertefoszlik, elhalkul a zsebkendőbe fojtott szipogás, amikor a belső termen túljutva az ajándékboltba lépünk. Különös, hogy a virágokat leplezetlenül, ölszámra hordják vissza a bejárathoz, így az újonnan érkezők is leróhatják velük a kegyeletüket – persze nem ingyen.

Szürreális élmény

Vannak, akik szerint a bebalzsamozott holttestet az évtizedek során viaszbábura cserélték, de miért is lenne üde valaki, aki 1893-ban született? A kínaiak valószínűleg képesek lennének olyan mű-Maót kreálni, hogy az édesanyja sem különböztetné meg, a tökéletlenség inkább az „eredetiségre” utal. A találkozás különleges és szürreális élménynek bizonyult, s közelebb hozta az ország történelmét, mint a díszletjellegű turistaparadicsomok, amilyen például a Nagy Fal.

Hoványi Péter


Vitatott örökség

Mao Ce-tung kínai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér, a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője volt annak megalapításától haláláig. Mind a mai napig ellentmondásos személyiség, öröksége rendkívül vitatott. Kínában jelentős forradalmárként, politikusként, katonai vezetőként és a nemzet megmentőjeként tisztelik. A legtöbb kínai a gondosan felépített személyi kultusznak köszönhetően ma is pozitív véleménnyel van Mao elnökről. Szociális-politikai programjai – mint a nagy ugrás és a kulturális forradalom – azonban emberéletek millióit követelték, hatalmas éhínségeket okoztak, és ártottak a kultúrának, a gazdaságnak és a társadalmi életnek. Számos nyugati forrás szerint Mao politikája, politikai alapú üldöztetései és bosszúhadjáratai összesen 44–72 millió ember halálát okozták. Más források – Mao történelmi bűneinek és hibáinak elismerése mellett – relativizálják ezeket az adatokat, és arra mutatnak rá, hogy Mao vezetése alatt Kínában a várható élettartam 35 évről 65-re nőtt.

Címkék: , ,


Sporthírek






hirdetés