Felkerült a világhálóra a nyíregyházi bokortanyák kultúrtörténeti és néprajzi öröksége

Nyíregyháza - Felkerült a világhálóra a nyíregyházi bokortanyák kultúrtörténeti és néprajzi öröksége.

A program a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg, amellyel kapcsolatban Szigetvári Csaba, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a tárca csaknem 1,5 millió forint támogatást adott a több mint ötven megmaradt bokortanya értékeinek internetes bemutatásához.

A www.bokortanya.hu oldalon mintegy 400 dokumentum olvasható és 2000 fotó látható az 1753-tól kialakult tanyák történetéről, építészeti ritkaságairól, természetvédelem alatt álló területeiről, állatairól - madarairól, rovarjairól - és növényeiről.

Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezetet a 18. század közepétől az akkoriban elnéptelenedett Nyíregyházára betelepített szlovák ajkú emberek - ahogy a Nyírségben nevezték őket, a tirpákok - hozták létre. A lakott helytől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez. A tanyák a nevüket általában az ott lakók családjáról kapták, néhánynak a neve azonban időközben megváltozott, és a múlt században élt történelmi alakok nevét .

A Nyíregyháza környéki bokortanyákból alakult ki az 1940-50-es években Kálmánháza és Nagycserkesz település, valamint akkoriban önállósult a ma már város Nyírtelek is.

Szigetvári Csaba kiemelte: a népi építészet értékeit őrző bokortanyák térségében tucatnyi országos jelentőségű, védett természeti terület, szikes tó és láp, valamint homok-pusztagyep található, ritka élővilágával együtt.

A Felsősima melletti Hosszúháti-tó - más néven Nagyszék - körül több mint 80 madárfaj él, amelyek közül 11 fokozottan védett.

Az ország egyik legtermészetesebb állapotú szikes tava, a nyaranta néha kiszáradó Nagy-Vadas térségében pedig 85 madárfaj költ.

A bokortanyák az élőhelye a fokozottan védett kuviknak is, a kistermetű bagoly egyik legjelentősebb magyarországi állománya található Nyíregyháza határában.

A vadvirágos réteken öt őshonos orchideafaj, pompás és mocsári kosbor, mocsári nőszőfű, hússzínű ujjaskosbor és poloskaszagú kosbor fordul elő.

Kiemelt jelentőséggel bír a 14 méter magas Geri-domb is, ami Krisztus előtt 3000-3500 között épült mesterséges sírhalom, kurgán.

A Cigány-bokor melletti Bene-halom pedig a Csörsz-árka nevű, a római korban a szarmaták által épített több száz kilométeres, az Alföldet átszelő sáncrendszer része volt, hajdan őrtorony lehetett.

- MTI -