A kisbolygók nagy nyíregyházi elemzője

Nyíregyháza - Folytatódik a Csillagászati Szabadegyetem előadássorozata, amely űrt tölt be. Ezúttal a Naprendszer vándorai, az aszteroidák lesznek a fókuszban.

– Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően az úgynevezett protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor.

Néhányuk saját holddal is rendelkezik – szakmázott Tátrai Béla, a Csillagászati Szabadegyetem vezetője, majd hozzátette: – A mi Naprendszerünkben a kisbolygók többsége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között illetve a Kuiper-övben, azaz a Pluto környékén helyezkednek el. A Jurányi TIT Centrum csillagászati előadássorozatának keretében ezúttal erről az érdekes világról beszélek pénteken 18 órától. A helyszín a szokásos: Nyíregyháza, Országzászló tér 8., II. emeleti, 205-ös előadóterem. Természetesen a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szívesen látunk.

Az első kisbolygót, a Cerest 1801. január 1-jén fedezte fel Giuseppe Piazzi. A kisbolygók felfedezésükkor egy ideiglenes elnevezést kapnak, amennyiben legalább két éjszaka sikeresen megfigyelték őket és nem azonosíthatóak egyetlen, már korábban besorolt objektummal sem. Az ideiglenes név három részből áll: a felfedezés évszáma; egy betű, amely egy félhónapot jelöl (az A január 1-15., B január 16-31, C február 1-15 stb.). Szintén a felfedezés idejét jelzi egy második betű, esetleg egy számmal kiegészítve, amely az adott félhónapban mutatja, hányadikként fedezték fel a kisbolygót.

KM–LTL