Gyorsabb lett a labordiagnosztika, már 1-2 órán belül van eredménye a vérvételnek

Világszínvonalúak az oktatókórház labordiagnosztikai eszközei
Világszínvonalúak az oktatókórház labordiagnosztikai eszközei - © Fotók: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – Az eredmények azt igazolják, hogy a megyei kórházak laboratóriumaiban világszínvonalon mérnek.


A legtöbb esetben annyit látunk a kórház laboratóriumának munkájából, hogy a vérvételi helyiségben leveszik a vért, majd az orvos, megkapva az eredményeket, kiértékeli azt és elmondja, milyen terápiára van szükségünk. Azt azonban már kevesen látják, láthatják, hogy miként is működik a falak mögött a nagy teljesítményű, robotizált diagnosztikai laboratórium, ahogy a vér a centrifugálást követően futószalagon jut el az analízist végző automatákba.

Az ország legnagyobb laboratóriuma a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház laboratóriumi csoportja, ahol 2018-ban 9,4 millió vizsgálatot végeztek el.

– Olyan mértékben nőtt a laboratóriumi diagnosztikai igény a házi- és a kórházakban dolgozó orvosok részéről, hogy a korábbi műszerkapacitás kevésnek bizonyult, még optimális kihasználás mellett sem voltak elvégezhetők a kért vizsgálatok a 8 órás munkaidőben. Ráadásul a túlhajtott műszerpark egyes darabjai gyakran meghibásodtak, ezzel tovább nehezítve a vizsgálatok gyors elvégzését. A korábbi analitikai kapacitást kinőttük, ezért volt szükség arra, hogy új nagyműszereket szerezzünk be nemcsak a Jósa András Oktatókórház Központi Laboratóriumába, hanem a Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Vásárosnaményban, Nyírbátorban működő laboratóriumainkba is – mondta dr. Ajzner Éva osztályvezető főorvos.

Zökkenőmentes átállás

A 60 világszínvonalú nagyműszer beszerelését és 254 laboratóriumi vizsgálat mérésének szakmai beállítását, az öt laboratóriumi telephely közötti összehangolását úgy sikerült megoldaniuk, hogy abból a gyógyító osztályok semmit sem vettek észre.

– Valamennyi telephelyünk laboratóriumába modern, a szakmai elvárásoknak megfelelő automaták kerültek, Nyíregyházán pedig sok más műszer mellett egy robotizált, 7 tagú analizátorsor is, melynek kapacitása a korábbinak a kémiai vizsgálatok terén másfélszerese, az immunkémiai vizsgálatok terén háromszorosa. A független kontrollokkal bevezetett minőségbiztosítással nemzetközi szinten is kiemelkedő a méréseink analitikai megbízhatóságának követése – említette az osztályvezető főorvos, és hangsúlyozta: az analitikai hibák gyorsabb, pontosabb észlelésére van így lehetőség, ami nagyon fontos, hiszen a gyógyítás alapja a diagnosztika. Az eredmények és vizsgálatok azt igazolják, a nyíregyházi laborban pontosan, világszínvonalon mérnek, s képzésekkel, folyamatos tanulással sokat tesznek azért, hogy ezt meg is őrizzék.

Az új rendszer gyorsaságát érzékeltetve az osztályvezető főorvos a légzőszervi és emésztőrendszeri allergiavizsgálatokat említette. A 21. század betegségének számít az allergia, a laborban naponta több mint ezer egyedi allergén vizsgálatot végeznek, s míg korábban átlagosan 10 nap alatt kapott eredményt a beteg, most kevesebb mint 48 órán belül. További előny, hogy a panelekkel vizsgálható allergének száma is nőtt és a teszt érzékenysége nagyobb, amivel már az alkalmazás első hónapjában 51 olyan betegnél derült fény az allergia okára, akiknél ez a korábbi technológiával nem volt kimutatható.

– Az új analitikai eszköz alkalmas lesz a komponensalapú molekuláris allergiadiagnosztikára is, amivel többek között elkülöníthetővé válnak a nagy és alacsony klinikai rizikót okozó allergének. Eddig, ha valaki mogyoróra volt allergiás, azt tudtuk javasolni, semmi olyan terméket ne fogyasszon, ami nyomokban mogyorót tartalmazhat. A mogyoróallergia klinikai megnyilvánulása igen eltérő, míg egyeseknél csak enyhe tüneteket vált ki, addig másoknál életveszélyes rohamot okoz. Ma már diagnosztizálni tudjuk, hogy a mogyoró melyik fehérjéje felelős a nagyon súlyos allergiás rohamért, így aki nem erre allergiás, annak kevésbé szigorú diétás tiltás is megfelelő lehet. Reményeink szerint az új rendszerrel hamarosan itt is bevezethetők lesznek ilyen vizsgálatok – magyarázta dr. Ajzner Éva.

Gyorsítja a betegellátást

A gyorsaságra és a rendszerben rejlő lehetőségekre másik szakterületről is hozott példát az osztályvezető főorvos.

– A szívinfarktus-diagnosztika kulcsbiomarkere a kardiális troponin teszt, melynek néhány óra alatt bekövetkező változása alapján a szívinfark­tus egyes formái kizárhatók vagy megerősíthetők. A most bevezetett teszt a nemzetközi és hazai kardiológustársaságoknál elvárt nagy érzékenységű teszt, mely klinikailag hitelesített arra, hogy a korábbi teszteknél hamarabb, csupán 1 óra elteltével megismételt vizsgálati eredmény alapján a szívinfarktus kizárható vagy megerősíthető legyen – ismertette dr. Ajzner Éva. Ez a beteg szempontjából és a sürgősségi felvételt végző osztály működésében egyaránt fontos. Ha hamarabb igazolt a szívroham, a beteg kardiológiai ellátása órákkal korábban megkezdődhet. Az új diagnosztikai eszközparkkal rövidíthetőek a betegutak és gyorsabbá válhat a betegirányítás.

A laboratóriumban feldolgozott minták jelentős részét a háziorvosi rendelőkben veszik le. A „minta utazzon, ne a beteg” elv alapján a kórház beszállítói hálózattal segíti a minták laboratóriumi rendszerbe juttatását és a leletek visszaküldését a háziorvosokhoz.

KM


Hamarabb lesz eredmény

– Az eredményadási időt lehetne rövidíteni, ha minden háziorvos csatlakozna a kórház laboratóriumaiban rendelkezésre álló elektronikus vizsgálatkérési gyakorlathoz. Ez lehetővé tenné, hogy a vizsgálatkérések azonnal beemelhetők legyenek a laboratóriumi automaták munkáját is kiosztó informatikai rendszerbe.

Így hamarabb készülnek el a mérések, csökken a vizsgálatkérések újragépeléséből adódó tévesztések lehetősége és a szakképzett laboratóriumi személyzet gépeléssel töltött ideje szakfeladatok végzésére fordítható.

Az elektronikus vizsgálatkérést használó orvosaink hamarabb juthatnának betegeik leletéhez, mivel az már a minta laboratóriumba érkezését követő 1-2 órán belül elkészül és letölthető – tette hozzá dr. Ajzner Éva.








hirdetés