Gyurcsány-elemzés: politikai hibák és tennivalók

Budapest – Gyurcsány Ferenc nacionalistának és populistának nevezi a Fideszt, amely szerinte évek óta a demokratikus minimumot sem teljesíti, de beszél az MSZP, a kormány és önmaga hibáiról is a pénteki Népszabadság mellékleteként megjelent Szembenézés című politikai tanulmányban.

A miniszterelnök írásában azzal vádolja a Fideszt, hogy az nem teljesíti a demokratikus minimumot. Ez utóbbi Gyurcsány szerint nem más, mint “az a közmegegyezés, hogy a versengő pártok mindegyike a közjót szolgálja.”

A kormányfő szerint a legnagyobb ellenzéki párt 1998 óta ennek a demokratikus minimumnak, valamint a parlamentarizmus intézményrendszerének szisztematikus gyengítésére törekszik. Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesz már nem konzervatív, hanem nacionalista és populista és jelenleg Magyarországon “bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a radikális, populista Fidesszel.”

A kormányfő szerint a legnagyobb ellenzéki párt egyre inkább a rendszerváltásban csalódott, új rendszerváltást sürgető, radikalizálódó középrétegek pártjává vált és a legfelsőbb szinten is ennek megfelelő retorikát folytat. Ezt tükrözi a leplezetlen tőke-ellenesség, a fokozódó államközpontúság és a kirekesztő, felsőbbségrendűséget sugárzó, nemzetieskedő szólamok hangsúlyozása is – véli Gyurcsány.

Önkritikus hangok

A miniszterelnök önmagával szemben is kritikus. A kormányfő elismeri, hogy a balatonőszödi beszéd komoly politikai hiba volt, egyrészt mert nem a nyilvánosság előtt hangzott el, másrészt pedig mert hangnemével lehetőséget teremtett a baloldal egésze elleni erkölcsi támadásokra.

Gyurcsány szintén hibaként könyveli el, hogy a választások után elmulasztotta kellő mélységben megosztani a nyilvánossággal az ország helyzetének elemzését, valamint a kormányzati kommunikációt is kritizálja. Véleménye szerint az emberek látni szeretnék a reformok fő irányát és a lépéseket az elejétől a végéig és a kormány nem elégítette ki ezt az igényt. Gyurcsány szerint ráadásul a reformok “hemzsegnek az átgondolatlan részletektől, rögtönzésektől és kapkodásoktól.”


A miniszterelnök azt is elismeri, hogy a kormány a választások előtt “kerülte a költségvetés valós helyzetével való szembenézést” és a áfa 2006-os csökkentését is komoly gazdaságpolitikai hibának tartja Gyurcsány.

Az MSZP jövőjéről írva a kormányfő szerint a magyar demokratikus baloldalnak büszkén kell vállalnia Nagy Imre politika, szellemi örökségét Kádár Jánoséval szemben, mert nem lehet egyszerre igent mondani mindkét személyre, mert a két politikus “hagyománya történelmi értelemben összeegyeztethetetlen, politikai és morális tekintetben pedig kibékíthetetlen.”

A kormányfő szerint az MSZP-nek februári kongresszusán el kell kezdenie a pártreformot. Egyrészt hatékony munkaszervezetet kell kialakítani és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó országos irodát kell szervezni.

Másrészt jelentősen erősíteni kell a tagság és a választók kapcsolatát, harmadrészt pedig bár nem szabad centralizálni a pártot, de szükség van arra, hogy a párt testületei érdemben vezessék, irányítsák a pártot. A február végi kongresszuson a pártelnöki posztért is harcba szálló miniszterelnök ugyanakkor kiemeli: nincs szükség sem a pártelnök, sem más pártvezető személyes jogkörének bővítésére.

A kormányfő szerint jelenleg eltűntek a politikai oldalak közötti progarm-különbségek és helyükre identitásbeli különbségek kerültek. Gyurcsány Ferenc szerint ezért nincs esély a politikai erők közötti gyors megállapodásra. “A lassú lépések politikáját kell folytatni.

Tárgyalni kell, megállapodásra jutni azzal, akivel lehet.” A kormányfő szerint kevesebbet kell foglalkozni a pártközi vitákkal és többet a reformok folytatásával. Ha nem lehet országosan, akkor helyi szinten, ha nem lehet politikai pártokkal, akkor szakmai szervezetekkel kell erőltetni a megegyezést.”

Fidesz: Gyurcsány Szembenézése nem alkalmas a párbeszédre

A Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány Ferenc pénteken megjelent Szembenézés
című politikai tanulmánya nem alkalmas egy párbeszéd elindítására – reagált
Navracsics Tibor a miniszterelnöknek a Népszabadságban közzétett írására.

A frakcióvezető szerint a kormányfő vagy nem gondolta komolyan a szavait, vagy
nem tudja, hogy mi az illem egy párbeszéd elindításánál. Navracsics Tibor szerint
ugyanis nem lehet azzal párbeszédet indítani, hogy vérig sértjük a partnerünket.

A Fidesz szerint Gyurcsány írása nem szembenézés, hanem mellébeszélés. A tanulmány
ugyanis nem ejt szót arról a tényről, hogy Magyarország 2002-ben még a régió
éllovasa volt, mára pedig sereghajtó lett; hogy 2002-ben még szocialista politikusok
is 2006-2007-re tették az euró bevezetésének dátumát. Mára pedig még céldátum
sincs; illetve arról sem, hogy Gyurcsány Ferencé a legigazságtalanabb kormányzati
politika a rendszerváltás óta: hiszen a kabinet bevezette a tandíjat, megszüntette
a 13. havi nyugdíjat és kiterjesztené az autópálya-matricákat az autóutakra
is – mondta Navracsics Tibor.

A frakcióvezető azt ugyanakkor elismerte, hogy a szembenézés aktuális lenne
a kormányoldal számára, hiszen az MSZP, a kormány és a miniszterelnök népszerűsége,
valamint az ország is történelmi mélyponton van.

“Vitákra van szükség!”
A kormány végre fogja hajtani az egészségügyi reformot, nem bizonytalanodott el abban, hogy ez a nemzet érdeke – jelentette ki Gyurcsány Gerenc miniszterelnök pénteken az Egészségbiztosítás 2007-2009 című kétnapos konferencia második napján. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: több nyílt vitára van szükség az egyes döntések meghozatala előtt.

“Nem fogom megengedni, hogy visszaforduljunk” – jelentette ki a konferencián tartott beszédében Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nincs kétség az alapirányok, a célok helyességében, de több nyitott, szakmai és közéleti vitára van szükség. A reformot nem lehet diktátumokkal végrehajtani; fontos az eltökéltség, de legalább annyira az is, hogy meghallgassunk másokat – tette hozzá.

A politikustársakat a miniszterelnök óvta attól, hogy egy döntéshez keressenek érveket, azt javasolta, inkább az érvek után döntsenek. Hangsúlyozta: egy döntés előkészítéséhez nem elég két nap, legalább két hónap szükséges.








hirdetés