“Ha a mostani önmagam üzenhetne az akkori önmagamnak, ezt mondaná: merj segítséget kérni!”

Akt.:
A gyászfolyamat mindenki számára nehéz, ám személyessé lehet tenni – állítja Sarudi Detti
A gyászfolyamat mindenki számára nehéz, ám személyessé lehet tenni – állítja Sarudi Detti - © Illusztráció: KM-Archív
Nyíregyháza – A mi kultúránkban ez valahogy nehezen megy, kellemetlenül érezzük magunkat tőle.

Halottak napján – akarva-akaratlan – újra szembesülünk szeretteink elvesztésével. A halál nem válogat, a fájdalom és a gyász talán sohasem múlik el, lelki békénket azonban újra megtalálhatjuk. A nyíregyházi Sarudi Detti nem akármilyen élethelyzetből állt fel és nézett szembe a megmásíthatatlannal: hat évvel ezelőtt veszítette el a férjét, aki rákos volt, kitartóan küzdött az egyik legagresszívebb kór ellen. Mindhiába.

– A férjem lebénult, otthoni ápolásra szorult. Látnom kellett volna, hogy mennyire romlik a fizikai állapota, én mégis hittem, hogy meggyógyulhat. Végig volt bennem egy tiltakozás, nem voltam képes szembenézni azzal, mi történik. Kismama voltam és a férjemet pelenkáztam… Nem láttam, hogy nem a gyógyulás felé tartunk, így hatalmas pofonként éltem meg a férjem elvesztését. Ekkor három hónapos volt a fiunk, róla pedig gondoskodnom kellett. A napi rutin vitt előre. Engedtem, hogy úrrá legyen rajtam a szívet tépő fájdalom, majd hoztam egy döntést: erős leszek, és minden rendbe jön, az élet megy tovább. Nem adtam teret a gyásznak, nem kértem szakmai segítséget. Most úgy látom, épp emiatt a „veszteség” feldolgozása is elhúzódott. Ha a mostani önmagam üzenhetne az akkori önmagamnak, akkor biztosan ezt mondaná: „merj segítséget kérni!” – ütött meg a helyzetéhez képest optimista hangnemet Sarudi Detti.

Nem akart újra beszélni róla

– Annak idején azért nem vettem igénybe segítséget, mert azt gondoltam, hogy nem akarok újra és újra erről beszélni, nem akarom újra és újra átélni a fájdalmat, túl szeretnék lenni rajta. Ha nem foglalkozok vele, akkor majd jobb lesz. Ilyen gondolatok jártak akkoriban a fejemben. Ma már tudom, hogy ez nem így működik. Meg kell élni az érzéseket, ki kell tudni fejezni mindazt, ami bennünk van. Ehhez pedig egy olyan segítőre van szükség, akivel biztonságban tudhatjuk magunkat és az érzéseinket. Akinek szabadon megnyílhatunk, mesélhetünk az érzéseinkről, emlékeinkről. Az ember azt a közeget szereti, ahol úgy érzi, elfogadják, megértik. Ezt sokszor a közvetlen környezettől várják el az emberek, de ebben a közegben nem feltétlen kapják meg, hisz vagy ők maguk is küzdenek a fájdalommal, vagy azt szeretnék, hogy végre legyünk jól, és nem tudnak velünk toleránsan bánni – fogalmazott Sarudi Detti, aki szerint a halál az élet része. Tudnunk kell beszélni róla anélkül, hogy összeomlanánk.

A gyermeket kiváltképp

– A mi kultúránkban ez valahogy nehezen megy, kellemetlenül érezzük magunkat tőle. A gyászfolyamat mindenki számára nagyon nehéz, de személyessé lehet tenni. A gyerekeknek kiváltképp segíteni kell abban, hogy kifejezzék érzéseiket és nyugodtan érezhessék azt, amit egyébként éreznek. Segíteni kell őket megbirkózni a dühvel, a haraggal. Erre különféle kreatív technikák vannak, ez pedig a rajzolás, a zene, a játék, a festés és az őszinte beszélgetés – sorolta Sarudi Detti, aki, miután a férje meghalt, egy elképesztően mély és intenzív önismereti munka után indult el az úgynevezett segítő szakma irányába: coach lett.

Kivezetni az alagútból

– Nekem az a kihívás, hogy adni tudok. Minden, amit tanultam vagy tanulok coachként, a veszteségfeldolgozás során abban támogat, hogy azt adjam a hozzám fordulóknak, amivel a legjobban segíteni tudom őket: pozitív irányba változzon az állapotuk. Tele vagyok derűvel és mutatom a példát, hogy nincsenek egyedül, biztatok mindenkit, hogy legyenek bátrak és csinálják azt, amit én. Egy boldog, kiegyensúlyozott, teljes életet tudjanak élni egy összeomlás után, s újra élvezzék, hogy élnek – igyekszik kivezetni az embereket a vaksötétnek vélt alagútból Sarudi Detti, aki saját megélései, tanulmányai, tapasztalatai révén hitelesen tud segíteni azoknak, akik szerettük elvesztése után támogatást keresnek önmaguk vagy hozzátartozójuk részére.

KM-TG








hirdetés