Ha a világ Tarpán ölelkezik össze…

Dr. Papcsák Ferenc (balról) elismerést vett át dr. Tanka Lászlótól, a Panoráma Világklub elnökétől
Dr. Papcsák Ferenc (balról) elismerést vett át dr. Tanka Lászlótól, a Panoráma Világklub elnökétől - © Fotó: a szerző
Tarpa – A nemzeti összetartozást erősíti a vezérlő fejedelem példája, a kuruc szellem.


Erre a misztériumra épül immár kilenc éve egy párját ritkító találkozás, amelyben egyszerre van jelen személyes barátság és tisztelet, magyarságtudat és nemzeti identitás. Így jönnek össze, nemzeti összetartozás felkiáltással Tarpán a nemzeti ügy mellett elkötelezett emberek, szerte a Kárpát-medencéből – de idén már a világ minden tájáról is.

E tarpai összejövetel négy névhez kötődik: dr. Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő-bizottságának elnöke, dr. Tilki Attila ország­gyűlési képviselő, Szécsi Szabolcs, Tarpa polgármestere, és néhai Angyalosy Zsolt református lelkész, akinek örökségét immár fia, ifj. Angyalosy Zsolt viszi tovább.

Az a nagyváradi kávé…

– Az idei találkozónk különlegességét az adta, hogy a magyar kormány II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította a 2019-es esztendőt – emelte ki az aktualitást dr. Papcsák Ferenc, ám az ötlet fogantatásáról is beszélt. Két, már életükben legendává vált emberrel: Mészöly Kálmánnal és Tőkés Lászlóval vett részt a Nagyváradi Atlétikai Club ünnepségén, együtt emlékezve, hogy miután 1940-ben Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben a NAC (a Ferencváros előtt) megnyerte a Magyar Nemzeti Bajnokságot.

– Az ünnepség után beültünk Nagyvárad klasszicista kávézójába, s eltűnődtünk, milyen gyönyörű is volt a régi Magyarország, micsoda erő, energia mutatkozott meg a Kárpátok koszorúzta Magyar Királyság területén. Ekkor döntöttünk úgy, hogy találkozót szervezünk, s minden év elején összejövünk mind, akik hitet teszünk a határokat nem ismerő összetartozás, az elválaszthatatlanság, a szabadság, a barátság mellett – adta meg az azóta visszaigazolt célokat dr. Papcsák Ferenc.

A világ minden tájáról

Az évek múltával egyre többen hallották meg a hívó szót, s idén megyénk vezetői, polgármesterei, képviselői egy asztalnál ültek a Székelyföldről, Fel- és Délvidékről, Kárpátaljáról, Ausztráliából, az Egyesült Államokból érkezett vagy épp Brazíliából hazatelepült vendégekkel, de a Panoráma Világklub vezetősége is Tarpára tette át székhelyét e találkozó erejéig.

– Öröm és büszkeség ilyen hagyományt teremteni, összehozni a magyarokért, a magyarságért tenni akaró embereket – értékelt a vendégvárók részéről Szécsi Szabolcs polgármester, begipszelt lába miatt otthonról, élő közvetítésben. Így kérte a jelenlévőktől: ne csak ezen az egy napon legyen meg a lelkekben az összetartozás érzése, a közös gondolkodás és a szeretet, hanem egész évben hassa át, kimondva vagy kimondatlanul a tetteket.

A „toronyiránt” emberek

– Vannak „toronyiránt” emberek, akik kitartóan mennek előre, mindig tudják, mit akarnak, és másoknak is kiindulási, tájékozódási pontot, irányt mutatnak. Kellenek az ilyen „toronyiránt” emberek az anyaországban, az elszakított országrészeken és szerte a világban, hogy őrizzék a magyar szót – osztotta meg hitvallását dr. Tilki Attila.

Román István megyei kormánymegbízott azt szögezte le: itt, a határ mellett felelősséggel tartozunk az elszakított részeken élő magyarságért is, nem feledve az egykori Szatmár, Szabolcs, Bereg, Ung, Ugocsa vármegyék történelmét, az ott élőket. Dr. Simon Miklós a Visegrádi 4-ek pozsonyi védelmi bizottsági üléséről beszámolva mondta el: jó volt magyarnak lenni, a többi nemzet képviselői elismeréssel szóltak a magyar politikáról, méltatták kezdeményező szerepét az Európát fenyegető veszély elhárításában. A magyarok felelősséget éreznek a saját nemzetükért, a Kárpát-medencében élőkért, de egész Európáért is. Az idő hozta, amit hozott az ország szétszabdalásával – a küldetés nem változott.

Egy kultúrát ápolunk

Dr. Vinnai Győző történészi gondolatokkal emlékeztetett rá: Tarpa 1923-ban Bereg vármegye székhelye volt, amikor a katasztrófa, a trianoni békediktátum bekövetkezett. Tarpa jellegzetessége, hogy mindig kuruc volt, ami a magyar függetlenséget jelképezte. Itt találkozunk, erősítjük nemzeti és baráti kötelékeinket, egy kultúrát ápolunk, ezt a tör­ténelmet őrizzük, ezt kell örökül adni tovább gyermekeinknek.

– Mi, székelyek nem száz éve vagyunk Romániában, hanem ezer éve Erdélyben. Itt jó emberek között jól érezzük magunkat – hangzott el a határon túlról érkezettek hozzászólásaiban. Az otthon maradtak véleményét is tolmácsolva mondták el: először ez a kormány értette meg, hogy a lelki mellett a gazdasági kötelékek erősítésével is segíteni kell a megmaradást. Jó úton haladunk, határozottan védjük és érvényesítjük érdekeinket, és olyan diplomáciával, hogy azt a szomszédos országok is tiszteletben tartják.

Mint a mélyen gyökerező fa

Szécsi Szabolcs kényszerű távolléte miatt dr. Tilki Attila adta át azokat a díjakat, amelyeket Tarpa képviselő-testületének döntése alapján azok kaphatják, akik a kilenc év alatt sokat tettek e találkozók létrejöttéért, támogatásáért. Így vette át többek között a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntetett Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművész, aki örömmel szegődött Tarpa nagykövetének a polgármester felkérésére.

A díj egyébként egy mélyen gyökerező lombos fát ábrázol, jelképezve, hogy a magyar nemzetnek is így kell évezredes történelmébe kapaszkodni, így dacolhat a jelenkor viharaival. Minden jelenlévő emléklapot kapott, és harsant fel a fejedelem jelmondata: Cum Deo pro Patria et Libertate! Istennel a Hazáért és a Szabadságért!

Nyéki Zsolt








hirdetés