“Ha az én iskolám nem vesz részt az akcióban, akkor én megteszem, helyettük is”

Akt.:
A zrínyisek egy része is csatlakozott az akcióhoz
A zrínyisek egy része is csatlakozott az akcióhoz - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – A Zrínyi-gimnázium előtt tanárok, diákok, szülők, nagyszülők álltak ki egy célért.

– Itt a helyem! Ha az én iskolám nem vesz részt az akcióban, akkor én megteszem, helyettük is – magyarázza a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium előtt állva a pedagógus, kabátja alól kilátszik a kockás ing.

Ahogy véget ér a nulladik óra, megnő a gimisek száma, mintegy 100 zrínyis – és mint megtudjuk – 24 tanáruk álldogál az épület előtt. Néhány percre beborul az ég, és az esőcseppek eresz alá kényszerítik a magyar oktatási rendszer átalakításáért kiállókat.

Kockás ingben is

– A tanárok mellett mi is le vagyunk terhelve, nagyon sok óránk van. Nekem heti 36, nem bírjuk, fáradtak vagyunk – indokolja Cziva József, miért csatlakoztak a felhíváshoz. A diákönkormányzat elnöke szerint az lenne az ideális, ha kevesebb órájuk lenne, ha a tanároknak is több idejük lenne felkészülni az órákra, a diákokkal foglalkozni. A DÖK elnöke azt mondja, nem túl „életszerű”, és így tarthatatlan a napra, órára lebontott tanrend, amiben nem ritka, hogy egy nap három tantárgyból kell dolgozat írni… A kockás inges megmozduláskor is kiálltak a tanárokért és magukért, mert kell, hogy változzon valami, pozitív irányba – jegyzi meg.

– Nyugdíjas pedagógusként szolidáris vagyok, mert ma már az egész központosított, elklikesedett rendszer úgy rossz, ahogy van. Én még tudtam, hogy honnan indulok el és hová érkezem. Senki nem szólt bele, hogy milyen tankönyvből tanítok, hol tartok a tanagyagban, volt lehetőség megállni, elmagyarázni – dől a szó az idős asszonyból. A családjában van középiskolás, egyetemista és pedagógus is. – Hajtják őket, mint a lovakat. Nem bánom, hogy nyugdíjas vagyok, pedig imádtam tanítani – említi a hölgy.

– A rendszerváltás után sok változás történt az oktatásban, de volt szabadságunk, lehetett véleményünk és el is mondhattuk – említi, közben egy kisebb csoportban éppen arról beszélnek, állítólag nem ér senkit retorzió amiatt, mert engedett a felhívásnak, csak az elmaradt órát kell bepótolniuk. Fekete autó érkezik az iskola elé, a csomagtartóból László forró teát kínál az „engedetleneknek”.

– Ettől bonyolultabb a helyzet, szerintem annak is igaza van, aki itt áll kint, és annak is, aki bent van. A szolidaritás fontos, de azt is be kell látni, tárgyalás nélkül nem megy, nem lesz változás – osztja meg a véleményét lapunkkal, közben osztja a teát is.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország április 31-i számában és a kelet.hu-n.








hirdetés