Ha felépül végül a házunk – fából…

Akt.:
Kívül-belül természetes és barátságos a rönkház
Kívül-belül természetes és barátságos a rönkház
Nyíregyháza – A fából épült házaknál kérjék ki a tűzvédelmi szakértő véleményét.

A nagyvárosokban idegenek, a zöldövezetekben tájba illőek a fa-, rönk- és gerendaházak.

Portálunk beszámolt egy keddi tűzesetről: a tetőszerkezete kapott lángra egy rönkháznak Nyírpazonyban. A helyszínre érkező tűzoltók öt vízsugárral oltották el a tüzet, ugyanis ha olyan épülethez kapnak riasztást, ahol fa-, rönk- vagy gerendaház ég, azt kiemelt esetként kezelik, több oltósugárral vonulnak a helyszínre, mert sokkal gyorsabb a tűz terjedése. Utánajártunk, hogy milyen tűzálló anyagokkal kezelik a fát, milyen technológiákat használnak az építtetők a faházaknál, valamint miért fontos tűzvédelmi szakemberrel is átnézetni az épületeket. Emellett érdeklődtünk a kereslet felől is, ugyanis évről-évre egyre több könnyűszerkezetes, rönk- és gerendaházat húznak fel.

Ezek többségét korszerűen szigetelik, egész évben lakhatóvá teszik. A több generációnak is otthont adó épületek időjárás­állóak. – Faház és faház között is van különbség – erről is beszélt szerkesztőségünknek egy, a gerendaházak építésével foglalkozó újfehértói cég vezetője.

Azt mondják: faházban azok laknak, akik valamilyen formán vissza szeretnének térni a természetes életformához. A megfelelő módon kezelt fából készült házak több generációnak adhatnak otthont. Hazánkban inkább a nyaralóövezetek ékességei a könnyűszerkezetes, rönk- és gerendaházak, számuk évről-évre növekszik. Valljuk be őszintén, sokunk vágyik egy ilyen lakra a hegyekben, ami nyugodt, kényelmes, divatos és valamelyest a régi hagyományokat is őrzi. Egy bizonyos, lakásépítésnél megannyi más szempont is előtérbe kerül.

Zöldövezeti nyaralók

– Az elmúlt két évtizedben egyetlen rönkházas megbízásom nem volt – nyilatkozta Végh József építész –, faházakat nem nagyon építünk, vagy csak igen ritkán lakáscélra. A nyaraló más kérdés – tette hozzá a szakember. – Az archaikus tornácos faházak már a múlté, ezek – főként a falusi hagyományokat idéző épületek – kiszorulnak a nagyvárosokból. A természetes, erdős, ligetes területek, üdülőövezetek viszont „beszippantják őket” – érzékeltette az építész azt az alapelvet, amely szerint a lakáscélú épületeknek mindenképp érdemes illeszkedniük környezetükhöz.

– A közelmúltban elkészültek a települési arculati kézikönyvek – folytatta –, a nagyvárosok arculatába nem illenek bele, idegenek a faházak, emiatt inkább külvárosi részeken, a zöldövezetben találhatók. A megyénkben lévő néhány száz ilyen épület hétvégi telkeken áll. A szerelt házakban nincs alapozás, szigetelés, gépészet – sorolta tovább Végh József –, holott ezek a legdrágábbak. A szigetelőanyagból a legjobbat kell választani, hogy minimális legyen a hőveszteség. Száz évig is stabil, és akár lakható lehet egy modern faház, de semmivel nem járnak jobban, akik spórolni szeretnének az építkezésen – tudtuk meg. Hazánkban alig élnek olyan fafajok, amelyek időjárásállók; az építtetők rém­álma, ha az anyag vetemedik, reped, vagy hézagosodik, tehát ott épül több faház, ahol jó az alapanyag, sok az erdő. Sokan félnek fából építkezni, nem tudják, mi szól mellette és ellene.

Különböznek egymástól

– Szerkezeti, szigetelési és tűzbiztonsági szempontból is különbséget kell tenni a rönkház és a gerendaház között – hívta fel a figyelmet Beregszászi Pál, az újfehértói beregszászi Gerendaház Kft. ügyvezetője. – A fából készült teherbíró szerkezet épül fel előbb, a falak tűzálló cellulóz szigetelőanyagot kapnak, és a megmunkált fenyővel kívülről burkolják a gerendaházakat. Ez lényeges különbség a farönkökből felépített házakkal szemben – mondta. – A „természetességet sugárzó”, egész évben lakható, modern gerendaházakba a fiatalok szívesen beköltöznek – osztotta meg tapasztalatait a cégvezető, aki évente országszerte legalább tizenöt gerendaházat épít fel csapatával. A kivitelezés nem több, mint két hónap, és általában a 100-130 négyzetméteres alapterületű házak a kelendők.

Arra a kérdésünkre, hogy ezek az épületek könnyebben lángra kapnak-e, könnyebben leégnek-e, az építtető azt mondta: tűzálló anyaggal kezelik a fát, és soha nem a fal gyullad ki, hanem valahol a lakáson belül máshol keletkezik a tűz, és terjed tovább.

Nem kockázatosabb

– Amikor biztosítást kötünk egy ingatlanra, a fizetendő díj, illetve a biztosítási összeg szempontjából is fontos szempont a falazat, ami lehet tégla, vályog, fa vagy könnyűszerkezet – mondta el lapuknak az egyik biztosító cég munkatársa. – A mi társaságunk köt biztosítást rönkházakra, mert a szabályzatunk szerint nem jelent komolyabb kockázatot, mint például egy téglaépület, ezért a díja sem magasabb. Amiben különbség van, az a biztosítási érték. Mivel az anyagár olcsóbb, mint egy téglaépítésű ház esetében, így például tűz esetén kevesebb pénzből lehet újjáépíteni, ezért a rönkházaknak kisebb a biztosítási összegük.

– KM –


Gyorsabb a tűz terjedése

A lakástüzeknél gyakran az elektromos zárlatok, a tüzelő-fűtő berendezések hibája miatt csapnak fel a lángok. Ezért fontos a hálózat felülvizsgálata és a tüzelő-fűtő berendezések karbantartása.

– Egy fa, vagy rönkház esetében az előírásokat fokozottan be kell tartani, mivel a legkisebb szikra percek alatt lángba boríthatja az egész építményt. Az elektromos hálózattal, a fa kezelőanyagával és az egyéb tűzvédelmi előírásokkal kapcsolatosan mindig kérjék ki a szakértők véleményét! – figyelmeztet Dóka Imre. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtószóvivője elmondta: ha olyan épülethez kapnak riasztást, ahol fafalazat van, azt kiemelt esetként kezelik, több oltósugárral vonulnak a helyszínre, hiszen itt gyorsabb a tűz terjedése, valamint az értékek mentésére is nagy hangsúlyt helyeznek.








hirdetés