Halálra ítélték az orosi gyilkost – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve

„Két Dacia személygépkocsit sorsol ki hamarosan a megyei KISZ-bizottság a II. Agrár Ifjúsági Napok keretében” – adtuk hírül harminc évvel ezelőtt
„Két Dacia személygépkocsit sorsol ki hamarosan a megyei KISZ-bizottság a II. Agrár Ifjúsági Napok keretében” – adtuk hírül harminc évvel ezelőtt - © Fotó: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1948-as, 1958-as, 1968-as és 1978-as Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk
1948. augusztus 15., vasárnap
Halálra ítélték a gyilkost

Korábban ötször lopásért, egyszer orgazdaság miatt ült a vádlottak padján B. Sándor 30 éves orosi lakos. Hatodszor az eddigieknél nagyobb bűn miatt állt a rögtönítélő bíróság előtt: megölte a napkori malom éjjeliőrét. Töredelmesen vallott a gyilkos, elmondta, hogy az orosi kocsmában 250 forint adósságot csinált, és elhatározta, hogy ezért lopni megy. Magához vette a nyíregyházi ócskapiacon beszerzett álkulcsokat, az erre a célra készíttetett feszítővasat, a nyolclövetű fegyverét és elindult a napkori malomba, hogy lisztet lopjon. Az éjjeliőr észrevette a fészerbe rejtett kerékpárt, rosszat sejtve a malomhoz ment. Meglátta a tolvajt, kívül került az ajtón és a testével támasztotta meg. B. lelövéssel fenyegette, ha nem engedi ki, az éjjeliőr azonban nem hátrált meg a kötelességteljesítés elől, még a riasztólövés után is támasztotta az ajtót és segítségért kiáltozott. B. a feszítővassal kinyomta az ajtót és lelőtte a kétgyermekes őrt. Elfogatása után megszökött, de a rendőrség újból elfogta. „Nincs enyhítő, csak súlyosbító körülmény. Nem büntetlen, nem is családos ember, nem is a nélkülözés, hanem a kocsmai adósság miatt tört be és ölt. Erre az emberre a társadalomnak nincs szüksége” – mondta az ügyész. A rögtönítélő bíróság szándékos ember­ölés, betöréses lopás és fegyverrejtegetés miatt bűnösnek találta B. Sándort és kötél általi halálra ítélte.

Hatvan éve írtuk
1958. augusztus 13., szerda
Báthory-címert találtak

Vörös márványból készült Báthory-címer került elő Mátészalkáról. A négyszögletes, kilencvenkilós márványlap közepén sárkány fekszik körbefonódva, a pajzson három sárkányfog látható, s az egészet növényi koszorú övezi, alatta az évszám: 1484. Feltevések szerint a nagyecsedi Báthoryak családi címere volt. A nagyecsedi várból került valamilyen úton Mátészalkára, ahol az egyik magánlakásban az utóbbi ötven évben vaskályhaalátétnek használták. A címert a nyíregyházi Jósa András Múzeumban helyezték el.

1958. augusztus 14., csütörtök
A sóstóhegyi tücskök története

Sóstóhegyen, az ódon Betekints csárdától jobbra vezető széles Tanácsház úton óriás diófa és néhány fenyő vet árnyékot a 7. számú ház elé. A kis, nyaralószerű házban vendégeskedett 1945–46 fordulóján Szabó Lőrinc. Megőrzött leveleiből, verskézirataiból és dedikált köteteiből hitelesen állíthatók össze sóstóhegyi tartózkodásának emlékei. 1945-ben, az infláció idején írta a költő: „Nyár végén az apám kezdett segítségünkre lenni, szegény öreg, nyugdíjas vasutas, azóta őtőle kaptuk, úgyszólván mindig az utolsó percben, a kis lisztet, olajat…” De dolgozott, írta a Tücsökzenét. Érdekes vallomás a mű létrejöttére vonatkozóan egy másik levele: „…minden maradék erőmet, idegemet, minden rezzenésemet igénybe vette egy nagyarányú új költői munka, amelyet épp a legrosszabbkor kezdtem el, de olyan lendületben, hogy azért még az életemet is eladtam vagy elhagytam volna… elkezdtem írni egy verses önéletrajzot! Olyan munkát, amely eleinte egészen másnak indult, egy versnek, középhosszú lírai darabnak. S az egy versből egy hét alatt kinőtt egy 250–300 versből álló kompozíció elképzelt kerete, aztán a keret elkezdett kitöltődni, megtelni…” Napestig, sőt késő éjjel petróleumlámpa mellett dolgozott. Felfrissülésként fát vágott, a szomszéd postamesternő kislányával játszott és a betévedő emberekkel beszélgetett. Mindannyian pedáns, de közvetlen, igen szeretetreméltó embernek ismerték. Zugát elkeresztelte Tücsökkávéháznak, az itt írt verseit sóstóhegyi tücsköknek. Nagyon termékeny időszaka volt, maga szedte listába a Tücsökzene itt készült darabjait, szám szerint 64-et. 1946. január 19-én utazott el. A részben itt írt kötetéből kiderül, hogy diákkorának sok nyári vakációját egy rokonnál töltötte Tiszabecsen.

Ötven éve írtuk
1968. augusztus 14., szerda
Az első riporter

Pontosan 420 éve, 1548-ban járt az első riporter Nyírbátorban. Tinódi Lantos Sebestyénnek nevezték. Bátori napjairól írott gúnyos krónikája fennmaradt Sokféle részögösről címmel, amihez Farkas Ferenc zeneszerző komponált zenekari művet. Ennek a dallamai csendülnek fel vasárnap a járási tanács épületének tornyából a nyírbátori zenei napok nyitányaként, míg lenn a téren a korabeli jelmezekbe öltözött lovasbandérium vonul a megnyitóünnepség színhelyére.

Negyven éve írtuk
1978. augusztus 15., kedd
Megtizedelt mezőny

Vasárnap hajnalban a rajtoló 68 kocsi közül mindössze 27 érkezett célba Nyíregyházán, a XVII. Nemzetközi Taurus Rallyn. Az Európa-bajnoki futamnak számító autóverseny 1760 kilométeres távja alaposan megtizedelte a résztvevőket. Az abszolút győzelmet a Ferjáncz–dr. Tandary páros szerezte meg.

KM








hirdetés