Magyarország

2013.05.24. 08:49

Pozsgay: a politikai erők együttműködésére van szükség

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Együtt kell működniük a politikai erőknek, "nem az ország megszégyenítésével, hanem egységének erősítésével" kell megalapozni az ország haladását - mondta Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Németh-kormány egykori államminisztere csütörtökön Budapesten.

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Együtt kell működniük a politikai erőknek, "nem az ország megszégyenítésével, hanem egységének erősítésével" kell megalapozni az ország haladását - mondta Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Németh-kormány egykori államminisztere csütörtökön Budapesten.

A Közép-európai Club Pannonia civil szervezet VI. Társadalmi párbeszéd fórumán Pozsgay Imre kiemelte: meg kell találni azokat az ügyeket, amelyek a pártpolitika fölött összefogják a nemzetet, mert az csak így lehet sikeres. Az egyik ilyen terület az ország nemzetközi, külpolitikai kapcsolatrendszere - mutatott rá.

Történelmi visszatekintésében kifejtette: az újkor kezdete óta elterjedt a demokrácia, olyannyira, hogy a 20. századra már szégyennek tartották, ha egy ország nem fogadja el a demokrácia intézményrendszerét. Még Sztálin is demokráciának nevezte a maga zsarnoki rendszerét - emlékeztetett. Megjegyezte: Európában a demokrácia fogalmának többféle értelmezése van, de a demokrácia alapja a népképviselet, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség elve.

Pozsgay Imre felidézte: Magyarországon egyfajta paradox rendszerváltozás ment végbe, mert néhány évvel később nagyon sokan nosztalgiát éreztek a Kádár-rendszer iránt. Ez "nem restaurációs érzés volt, hanem csalódás", és ennek következménye lett az 1994-es választás eredménye - vélekedett.

Úgy látja, a magyar "mulasztásos rendszerváltás" is volt, ugyanis nem volt olyan politikai mozgalom, amely a változást nyomásgyakorlással idézte volna elő, hanem alkukba kellett bocsátkozniuk a politikai szereplőknek.

Az alaptörvénnyel kapcsolatban kijelentette: a magyar közjogi viszonyok megkerülhetetlen része. Fura - mondta -, hogy "mennyi kioktatást kapunk" az Alkotmánybírósággal kapcsolatban, holott sok európai országban nincs is ilyen testület.

Pozsgay Imre véleménye szerint az EU megfeledkezett arról, hogy a kommunizmus bukását két alapeszme élte túl: a nemzet mint közösség, továbbá a keresztény hagyomány és kultúra mint az európai folytonosság alapja.

Sárközy Tamás jogászprofesszor hangsúlyozta: Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy az EU-n kívül maradjon, "mindig is Nyugat-Európához akartunk tartozni". Európai magyarnak kell lenni, "nekünk kell Európa" - mondta, hozzátéve: ez nem ellentétes a keleti irányú kapcsolatépítéssel.

Közölte: Európa jogközösség, amely jogállamiságon alapul, és ez alól nem lehet kitérnie annak, aki oda akar tartozni.

Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára felszólalásában azt mondta: az előző alkotmány elfogadottan átmenetinek számított. 1989-től folyamatos volt a szándék az alkotmányozásra, az első Orbán-kormány idején is létrejött egy alkotmány-előkészítő bizottság - emlékeztetett.

Kiemelte: 2010-ben aztán egy politikai erő megszerezte az alkotmányozáshoz szükséges többséget, és elfogadta az alaptörvényt.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!