Hankó László emléke él

Hankó László
Hankó László - © Fotó: KM-reprodukció
Tiszavasvári – Tiszavasváriban róla nevezték el a város zeneiskoláját, és utca is őrzi az emlékét.


Ötven esztendeje hunyt el Hankó László, aki közmegbecsülésnek örvendett Tiszavasváriban, és szerte az országban jól ismerték. Egykori tanítványa, Varga Gábor, a volt zenekari tag emlékezett meg róla: – Laci fia az egyik levelében írta: „Mégis, ha a sors úgy hozná, hogy nem találkozunk az életben, vigasztalódjunk abban, hogy egy szép napon majdcsak találkozunk Csaba királyfi csillag­ösvényén”.

Méhészkedett is

Találkoztak még: 1969 februárjában. Meglátogatta halálos betegágyánál édesapját, akinek kis erőt adva, még egy hónapig küzdött a halálos kórral, de március 14-én végleg lehunyta szemeit. Azóta minden valószínűség szerint találkoztak is a székely királyfi csillagösvényén, mert Laci fia is meghalt 2008-ban.

A tanító úr a Sárospataki Tanítóképző elvégzése után pályázat útján került a Bűdszentmihályi Református Elemi Iskolába. A község fúvószenekarra vágyott, benne látta azt a lehetőséget, aki képes lesz ezt megteremteni. Munkába állása után a tanítás mellett rögtön megalakította a levente­zenekart, melyben ma is közismert emberek játszottak (Terebes András, Nagy Gyula, Mészáros László, Balogh Sándor).

Megalakította a Szentmihályi Méhész Szakcsoportot, melynek haláláig elnöke volt. Sok szakcikke jelent meg a Méhészet című havilapban. Szentmihályon 1937-ben találta meg boldogságát, házasságából két fiúgyermek született. A világháborúban kétszer sebesült meg. Nyolc nappal a háború befejezése előtt, 1945. április 30-án esett orosz hadifogságba. Három és fél év sok szenvedése után került haza. 1948. november 15-én munkába állt. Országos hírűvé fejlesztette az iskola gyermekkórusát: az egész énekkar 1950-ben stúdiófelvételen vett részt Budapesten, és a Kossuth rádió többször sugározta a felvett számokat.

Egy évvel később az általános iskolában úttörő rézfúvószenekart alakított. Két év múltán a gyerekekből álló együttes megyei kultúrversenyt nyert, és kéthetes csillebérci nyaralás lett a jutalmuk, melybe a Népstadion augusztus 20-i megnyitója is beleesett. A zenekar a lelátón foglalt helyet, és az igen gazdag és érdekes megnyitó­ünnepség szüneteiben a mi zenekarunk szórakoztatta a közönséget.

Gyermekoperát is írt

Az 1962-es zenekara szintén csillebérci nyaraláson vett részt, ahol a kamaraegyüttesek országos versenyében másodikok lettek, és felkérték a zenekart, hogy a Kossuth téren, az Országház előtt, a zászlófelvonásnál a Hankó tanár bácsi által szerzett fanfárt játsszák el augusztus 20-án.

Időközben tanári diplomát szerzett. Hangszerelt, népdalt gyűjtött, kottázott. Zenét írt, több indulót, kórusművet és gyermekoperát.

Hiába az orvosok igyekezete, hiába Hankó László tanár bácsi erős szervezete és élni akarása, a rák 1969. április 14-én, 59 éves korában elragadta tőlünk. Temetésén megszámlálhatatlan ember vett részt az iskola udvarán. A hálás utókor a város zeneiskoláját és egy utcát nevezett el róla. Nagyszerű ember volt, nagy űrt hagyott maga után”.

KM


Sok zenészt nevelt ki

Járási szakfelügyelőnek nevezték ki 1964-ben. Többször részt vett az általános iskolai énekkönyvek, valamint tantervek bírálatában. 1966-ban az ötlete alapján rendezték meg majd’ 40 éven keresztül a Tisza-parti dalostalálkozót. Tagja volt a megyei zenei szakbizottságnak. Kezei közül sok zenész került ki: például Dohos László, Garamvölgyi Ernő, Bartha Katalin, Zrinszki Margit és Cicás Ferenc.








hirdetés