Helyi közélet

2017.02.22. 13:33

A hónap műtárgya: a XIX. századi borotvatartó

Nyíregyháza - Dr. Ratkó Lujza néprajzos muzeológus nagyra tartja az egyedi borotvatartót.

Nyíregyháza - Dr. Ratkó Lujza néprajzos muzeológus nagyra tartja az egyedi borotvatartót.

Tavaly a Jósa András Múzeum egyik legérdekesebb szerzeménye egy 1897-ben készült fa borotvatartó volt. A népművészetnek ezt a klasszikus szépségű darabját a nyíregyházi illetőségű Makara Sándor ajándékozta a múzeumnak. A tárgy előéletéről a belevésett adatokon kívül csak annyit tudunk, hogy feltehetően Nyírszőlősön vagy környékén használhatták, vagy legalábbis utolsó tulajdonosa odavalósi lehetett.

Baráti vagy szerelmi ajándék

Dr. Ratkó Lujza néprajzos muzeológus méltatta a különlegesség jelentőségét:

„A borotvatartó a paraszti kultúra egyik legjellegzetesebb, rendszerint szépen díszített használati tárgya. Hasáb alakú, kihúzható fedelű archaikus formája mellett gyakoribb egy újabb változata, amelynek jellemzője az egyik végén szöggel rögzített, félrefordítható zárólap. Ezeket a fedőlapokat – egyfajta biztonsági zárként – gyakran több részből szerkesztették meg úgy, hogy ne lehessen egyszerűen kinyitni. Aki nem ismerte a csalafinta zár titkát, az bizony nem tudta kinyitni a dobozt.

A borotvatokok többnyire fúró-faragó falusi gazdák, mesteremberek, pásztorok munkái voltak, de olykor valamilyen vétség miatt börtönbe került betyár vagy pásztor is készített ilyet, úgynevezett rabi munkaként. E tárgyak ékrovással, karcolással, véséssel készült díszítményei között archaikus, geometrikus mintákat, stilizált növényi ornamenseket, ember- és állatalakokat találunk.

Ha baráti vagy szerelmi ajándéknak szánták őket, akkor rájuk került alkotójuk és/vagy tulajdonosuk neve is. Egy-egy ilyen mívesen díszített pásztorremekért akár egy malacot vagy bárányt is megadtak, ha gazdát cserélt.

Egyedi és személyes

A mi borotvatartónk oldalán körbefutó felirat megörökíti a legfontosabb adatokat: „1897/KERESZTES JÁNOSÉ/KÉSZÜT 1897 MÁJUS 15. DIK/ÉN”. A fadoboz felületét vésett és ékrovásos cikk-cakk vonalak, fűrészfogas minták, keresztekből álló sorok töltik ki.

A tetején cakkos szélű ro­zetta és négy, az istenszem stilizált ábrázolására emlékeztető kettős háromszög látható, valamint két, szimmetrikusan elágazó levelű fa is megjelenik. A szellős, könnyed vonalvezetésű kompozíciók az életfa-ábrázolások szép példái.

A fedőlap nyitása nem egyszerű, a három egymásra csúsztatott és a rögzítő szög körül elfordítható rész három fázisban nyitható: előbb a legfelső „gombot”, majd a teljes fedőlapot kell eltolni ahhoz, hogy aztán a fedél mindkét lapját elfordítva kinyitható legyen a doboz.

Amit megtudtunk a kereken százhúsz esztendős tárgy révén, az az, hogy a paraszti kultúra a legegyszerűbb használati tárgyat is fel tudta ruházni olyan megkülönböztető jegyekkel, amelyek kiemelték azt a puszta funkcionalitás világából, és nem csak egyedivé és személyessé, hanem egyszersmind széppé és – szimbólumai révén – jelentéstelivé is tették.” KM

Rabi munka lehetett

Érdemes szót ejteni a borotvatartó lekerekített végének díszítményéről, ez ugyanis talán támpontot adhat a készítés körülményeinek megfejtéséhez.

Itt egy lófej látható, amiből feltételezhetjük, hogy pásztor volt a tárgy készítője. Még árulkodóbb azonban a ló nyaka mögött szerényen meghúzódó, leginkább egy rácsos ablakhoz hasonlítható ábra, amely talán arra utal, hogy „rács mögött” készülhetett a borotvatartó – netán egy lótolvajlásért áristomban hűsölő pásztor rabi munkája. Ezt már valószínűleg sohasem fogjuk megtudni…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában