Három hónapra befalazta párját az afrikai apa

A trombitás szarvascsőrűek a Családok évében alapítottak először családot Magyarországon
A trombitás szarvascsőrűek a Családok évében alapítottak először családot Magyarországon - © Fotó: Janics Attila
Nyíregyháza – Magyar elsőség, nyíregyházi siker: két egzotikus madár kelt ki a megyeszékhelyen.

Három hónapra befalazta a párját egy nyíregyházi családapa. Buchóné áldozata nem volt hiábavaló: a rabság végén hazánk első trombitás szarvascsőrűi látták meg a napvilágot.

– Ez a Dél-Afrikában honos madárfaj több állatkertben látható Magyarországon, de tenyészteni még senkinek sem sikerült – tudtuk meg Tóth Pétertől, aki közel harminc éve foglalkozik madarakkal, s nem ez az első hasonló sikere: a pásztormejnó és a Müller-amazon tenyésztésében ugyancsak övé a hazai elsőség.

– A hím, akit Buchónak hívok, egy cseh állatkertből érkezett öt évvel ezelőtt. Olyan sokáig nem találtam neki párt, hogy már el akartam adni, végül 2014-ben egy holland tenyésztőnek köszönhetően mégis akadt egy tojó.

– Amikor megjött, a hím rögtön elfogadta és a csőréből etette – idézte fel a sikert megelőző ötéves kísérletezés első lépéseit.

Szabadulás másfél óra alatt

– Tavasszal a szemgyűrűk bepirosodásából tudom, hogy indul a párzás. Először kiválasztják a megfelelő odút, majd elkezdődik a falazás; a több mint kéthetes munkához ürüléket és sarat használnak.

– Amikor a tojó már nem tud kijönni, egy hét, tíz nap múlva lerakja a tojásokat, majd átlagosan 25 napig kotlik. A kelés után még ötven napot tölt bezárva a fiókákkal, ezalatt a hím a szűk nyíláson át eteti őket – magyarázta a tenyésztő, s hozzáfűzte: hallás alapján és az odúba csúsztatott telefonnal követte az eseményeket, legközelebb viszont nem csak a röpdét, hanem az odút is bekamerázza majd.

– Minderre azért van szükség, hogy a ragadozók ne férjenek hozzá a tojásokhoz és a fiókákhoz. Amikor eljön az ideje, a tojó a csőrével vágja ki magát, ehhez körülbelül másfél órára van szüksége. Szabadulás után a fiókák – ezúttal egy hím és egy tojó – bizonytalanul kapaszkodnak, de repülni már tudnak.

– A trombitás szarvascsőrű nem fenyegetett faj. Akár húsz évig élhet, külföldön díszmadárként is tartják, ugyanis nagyon intelligens, sok trükkre meg lehet tanítani. Nekem nem sikerült a bizalmukba férkőznöm, de a ­fiókáknál ez sem reménytelen, mivel sokkal érdeklődőbbek.

– A csőrük felső, trombitaszerű része üreges, aminek a hűtésben és a hangjuk felerősítésében van szerepe – sorolta az érdekességeket Tóth Péter, majd elárulta: a kihívás miatt vágott bele a tenyésztésükbe, s rengeteg gratulációt kapott.

Újabb kihívást keres

– Szeretném tovább tenyészteni a fajt, de új kihívásokat is keresek; most a szintén Afrikában honos, akár 90 centiméteres magasságot is elérő kaffer szarvasvarjú foglalkoztat; remélem, sikerül hozzájutnom egy tenyészpárhoz – vallott végül terveiről a tenyésztő.

Kedvencük a szőlő és a főtt marhaszív

– Végső soron nem tudom, mit csináltam jobban vagy másképp, mint a többiek, ugyanis szakirodalom nem nagyon van, csak az évek tapasztalatára és a külföldi tenyésztők tanácsaira hagyatkozhattam. Tavaly már reménykedtem a sikerben, de a madár kidobálta az összetört tojásokat az odúból, ennek ellenére letöltötte odabent a három hónapot. Valószínűleg túl fiatal volt a sikeres költéshez.

– Az eredményes tenyésztésben szerepet játszott a megfelelő hely: a röpdéjük 12 méter hosszú, így kedvükre repülhetnek, és tele van növényekkel, ezért tudnak rejtőzködni és rovarokat fogni. Naponta kétszer–háromszor adok nekik enni – gyümölcsöket, főtt marhaszívet, lisztkukacot, gyászbogárlárvát, tojást és újszülött egereket –, így megszokhatták, hogy van elegendő táplálék a fiókák felneveléséhez – taglalta Tóth Péter.

HP








hirdetés