Hatásos szerekhez jó praktikák

Hatásos szerekhez jó praktikák

Folyamatosan hívták szerdán a rovartani szakembert, aki két és fél órán át
válaszolt az olvasók kérdéseire kérdésekre.

Sok olvasónk élt a lehetőséggel és telefonált szerda délután a Napló szerkesztőségébe,
ahol Jobbágy János rovartani mérnök szakértő, a Hajdú-Bihar Megyei Növény- és
Talajvédelmi Szolgálat munkatársa várta a hívásokat és válaszolt a növényeket
ért kártételekkel kapcsolatos kérdésekre.

Igénylik az előrejelzést

Olvasóink felvetették: jó lenne, ha a Naplóban nem akkor jelennének meg a növényvédelmi
tanácsok, amikor már elkezdődött a kártétel, hanem korábban, mintegy figyelmeztetve
az éppen várható rajzásra, segítve abban is, hogy mivel érdemes permetezni.
Volt is ilyen szolgáltatása a Naplónak, emlékeztetett egy telefonáló, jó lenne
feleleveníteni és előre jelezni a veszélyt, hiszen a permetezés megelőző kell
hogy legyen.

Ez igaz, reagált a felvetésre Jobbágy János, de megjegyezte, hogy amikor ez
így volt, akkor a növényvédelmi szolgálatnál még öten-hatan foglalkoztak előrejelzéssel,
most pedig jut rá egy fél ember, akinek más feladata is van. A szerek nevének
megemlítésével pedig az a gond, tette hozzá, hogy nem sorolhatjuk fel mindegyiket,
hiszen egy-egy kártevő ellen olykor harminc-negyven készítmény is engedélyezett,
ha pedig bármelyiket kihagyjuk, akkor annak a gyártó cége akár be is perelhet
bennünket, hogy az ő szerét miért nem említettük. A boltokban is szakemberek
vannak, lehet bízni a szavukban.

Vannak bevált technológiák

Egyik olvasónknak, aki az iránt érdeklődött, hogy kipusztulhat-e az őszibarackfa
a rengeteg levél elvesztésével járó tafrinásodás miatt, a szakember azt válaszolta,
hogy a fa általában nem pusztul ki, de rendkívüli módon megviseli a lombvesztés,
hiszen mindazt a lombot, ami elvész, a növénynek újra kell produkálnia. Tény
ugyanakkor, mondta, hogy a tafrina elleni védekezési technológia még az érzékeny
fajták esetében is kidolgozott, ennek megfelelően konkrét tanácsokkal is tudott
szolgálni.

Karsai Istvánnak a debreceni Biczó István kertben vannak 15 éves telepítésű
öszibarackfái. A környéken most elég magas – az ő kútaknájában például 70 és
90 centiméter közt változik – a talajvízszint. Ettől a kútaknától 12 méterre
volt az őszibarackfája, ami a tavaszi rügypattanástól kezdve sziromhullásig
négy permetezést kapott, ennek ellenére most, egy héttel a sziromhullást követő
permetezés után észrevette, hogy a fája fonnyad, már szinte kipusztult. „Létezhet-e
az, hogy miközben öt őszibarackfámnak semmi baja, ez az egy a magas talajvíz
miatt ment ki?
” – tette fel a kérdést, amire az volt a válasz, hogy igen,
létezhet, mert valószínűleg olyan mértékben megemelkedett a talajvíz, hogy a
növény nem bírja el a fojtó hatását, úgy is szoktuk mondani, hogy lábvizet kapott.

Tetvek és gyapjúszálak

Varga Sándorné a leandere kezeléséhez kért segítséget. Szomszédai szerint a
növényen gyapjas tetű van, de, mint mondta, nem kap rá semmilyen szert. Jobbágy
János felsorolt néhány olyan permetszert, amik irtják a pajzstetveket, és praktikus
tudnivalókkal látta el a telefonálót. Így tudtuk meg, hogy permetezés előtt
egy kis ecsettel vagy vízsugárral ajánlatos fellazítani a gyapjas tetű gyapjúszálait,
amik eléggé intenzíven védik a károsítót, így sokszor ha permetezzük is, szinte
nem ér hozzá a készítmény.

Megvizsgáltathatják a beteg növényrészt

A pálmám kint van a teraszon, és nem tudom, hogy mi a baja” – hallhattuk
Varga Sándornétól. Észrevette ugyanis, hogy a növény hajtásai kezdenek elszáradni,
a szára barnul, a levelein is vannak kis barna foltok, de nem tudja megállapítani,
hogy állati kártevő vagy gomba okozza-e a betegséget.

Így látatlanban azt mondhatom, hogy sok mindennek lehet ilyen tünete. Ha
atkát, pajzstetűt vagy levéltetűt látna a szívásfoltok környékén, akkor tudnám
az okát, de így lehet állati kártevő is meg gombabetegség is. Így nem tudom
biztonsággal eldönteni, de ha úgy tetszik gondolni, hogy megér annyi fáradságot,
hozzon el egy-két tünetes levelet valamelyik reggel úgy fél nyolc és nyolc óra
között a növény- és talajvédelmi szolgálathoz a Böszörményi út 146. szám alá,
és ott nagyon szívesen megnézzük a növényét
” – javasolta a szakértő a Napló
olvasójának.

G. I.








hirdetés