Hatvan lett az ötösünk

Hatvan lett az ötösünk
© Illusztráció
Ha totózni kellene, hogy mikor volt az első magyarországi lottóhúzás, garantáltan lutri a telitalálatos tipp. Az pedig igazán szerencsés ember, aki azonmód rávágja a szó eredetére a tutit. Ladányi Tóth Lajos jegyzete.

Némi ásás, kutatás után kiderül: genovaiak a gyökerek, ugyanis Génua városállamában a szenátorokat megjelölt golyók segítségével választották ki. A kilencven jelölt neve mellé számot biggyesztettek, és közülük sorsoltak. Minden sorsjegy bevételként jelentkezett a kibocsátó hatóságnál. Később olyan lottériák nyíltak, ahol nem a szenátorjelölt, hanem az eladósorba kerülő szegény leányok közül húztak ki öt menyecskét, akik gazdag hozományt kaptak ajándékba.

A lottó világhódító útjára indult, mígnem 1868-ban létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. Napra pontosan 60 esztendővel ezelőtt, 1957. március 7-én volt a Magyar Népköztársaság legelső ötöslottó-sorsolása a MEDOSZ kultúrotthonban, ahol mintegy másfél millió szelvénnyel kísértették a szerencsét.

Az első ötöst még abban az évben, a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, amely 855 ezer forintot ért. A budapesti nyertes a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Ez lett az öt nyertes szám, amivel divatba hozta a családi adatokat. Az ötöslottó rekordját 2003-ban regisztrálták: 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos. Alighanem sokkolhatta az összeg, amiért mások csak sóvárognak. Fogadni merek arra, hogy szegényebbek lennénk a lottó nélkül. Az ellentmondás örök: reménykedek, tehát feladom.

Ladányi Tóth Lajos








hirdetés