Hegyaljai borász a Nyírségben

Hegyaljai borász a Nyírségben
Bár a nemes nedűk hungarikumjai közül Szabolcs, Szatmár és Bereg inkább a pálinkákban jeleskedik, a jó magyar boroknak is vannak felénk hozzáértő hívei.

Nyíregyházán rendszeresen találkozik egy borbaráti közösség (soraikban borlovagokkal), s közösen bírálnak el egy-egy szép sort. Gyakran meghívnak nemzetközi hírnévnek örvendő magyar borászokat, legutóbb a közeli borvidékről, Tokaj-Hegyaljáról Babits László töltött el velük egy szép és hasznos estét.

– Közel élünk egymáshoz, s látható: Nyíregyháza és környékéről, illetve az egész megyéből egyre többen kirándulnak a Zemplén egy-egy szép pontjára. Az is természetes, hogy ha már erre járnak, akkor megkóstolják az itt termő világhírű borokat – értékelte az alföldi és a hegyvidéki kapcsolatot Babits László.

Hegyalja nemes ajándéka hungarikum, de az egészséges étkezés része is – hangsúlyozta, s itt utalt arra, hogy Béres Józsi bácsi, a Béres cseppek atyja sokat kutatott az országnak ezen a táján, és érdekes jelenségre bukkant: Hegyalján messze az országos átlag alatt mozog a daganatos megbetegedések száma. Megállapította, hogy az itt termő szőlő és a belőle készített bor a vulkanikus eredetű talaj révén rendkívül gazdag nyom- és mikroelemekben, ásványi anyagokban, ezzel pedig megerősítik a szervezet immunrendszerét – természetesen kellő mértéket tartó fogyasztás mellett.

A Poklos és a Kincsem

A Babits család története egészen IV. Béla királyunk idejére nyúlik vissza, amikor olasz telepesekként kerültek az ősok Hegyaljára (akkor még Stipula néven), hogy meghonosítsák a szőlőművelés és borkészítést technológiáját. A borászkodás nemzedékről nemzedékre szállt, s folytonossága a mai napig nem szakadt meg, sőt! Babits László az elmúlt évben elnyerte az „Év borásza” kitüntető címet, és a következő generáció is a családi vállalkozásban dolgozik.

A család szőlői a Szegi határában lévő Poklos dűlőben valamint Olaszliszkán a Vay, és Tolcsván a Kincsem dűlőben helyezkednek el. A szőlőterületek égtáji fekvése kitűnő, sem a késő tavaszi, sem a kora őszi fagy nem károsítja az ültetvényeket, így folyamatosan és megbízhatóan kiváló minőségű terméshez jut a pincészet. A nyíregyházi borbarátok elé tára sorra a szamorodnikat, a házasításásokat (az „Érdekházasság” névre keresztelt bor például a Furmint és a Hárslevelű kiváló tulajdonságainak ötvözését rejtette), s persze az aszúk sem maradtak el.

– Amitől Hegyalja bora világhírű, az a páratlan természeti adottságoknak köszönhető – ez, és az éves időjárás dönti el, milyen évjárat lesz, az ember csak picit tesz hozzá – jegyezte meg a jó borászt jellemző alázattal Babits László.

– Nyéki Zsolt –








hirdetés