Helyreállítják a múltat

Arcképét 1924-ben Keipert László festőművész készítette el
Arcképét 1924-ben Keipert László festőművész készítette el
Nyíregyháza – Az összefogás eredményeként két obeliszkkel gyarapodik a ’48-as sírkert.

Az 1848/49-es eseményeket kutatva a Magyar Honvédség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hadisírgondozásért és hadisírkutatásért felelős állománya látóterébe került több Nyíregyházán eltemetett történelmi személyiség. Kezdeményezték a síremlékek felállítását, a megyeszékhely vezetése pedig megalapozottnak tartotta a felvetést, így felvállalva a költségeket elkészíttették a síremlékeket. Krasznay Gáborról és Nyíri Kristófról (1786–1862) van szó.

Krasznay Gábor méltó arra, hogy a legnagyobbak között emlegessük nevét.” Komiszár Dénes

Nagy veszteség

Krasznay Gábor Imre 1821-ben született Ököritófülpösön, Répásy Mihály tábornokot nagybátyjaként tisztelhette. A Debreceni Református Kollégiumban végezte jogi tanulmányait, majd ügyvéd lett. Az 1848-as forradalom kitörésekor Nagykállóban megyei főügyészként állt a vármegye szolgálatába. Két öccsével, Ádámmal és Péterrel küzdött a szabadságharcban. 1848 szeptemberében főhadnagy lett a 48. szabolcsi nemzetőr zászlóaljban, majd százados a 48. honvéd zászlóaljnál. A gávai Rakovszky Sámuel ezredes volt a zászlóalj parancsnoka, akit rajongásig szerettek katonái. Görgei, majd Perczel alatt vett részt a Jellasics elleni harcokban, Komáromnál 1849. július 11-én megsebesült a jobb vállán. Az utolsók között hagyták el a várat, ő hozta haza Gávára Rakovszkyt, aki a derekára csavarva csempészte ki a zászlóalj kitüntetéssel ékesített zászlaját.

1852-től ügyvéd volt Nyírbogdányban, majd Nyíregyházán, 1861-ben vármegyei főügyész. Az 1867-ben megalakult Szabolcsmegyei Honvédegylet választmányi tagjaként a nehéz sorsú honvédek segélyezésével foglalkozott. A Városi Iskolaszék és a Polgári Olvasó Egylet elnöke, a Kaszinóegylet választmányi tagja, az önkéntes tűzoltóság megalakulásának kezdeményezője, 1872-től 1890-ig az evangélikus Nyíregyháza első római katolikus polgármestere. A város lendületes fejlődése, épülése, szépülése, terjeszkedése az ő érdeme. 1885-ben agyvérzést kapott, 1890-ben bekövetkezett halálával nagy veszteség érte Nyíregyházát. Az ellentéteket mindig elsimító „építő-békítő” Krasznaytól a Nyírvidék hasábjain Galánffy Lajos búcsúzott szép verssel.

A Magyar Honvédség Megyei Hadisírgondozó Részlege köszönetet mond a nyíregyházi önkormányzatnak és az Északi temető gondnokságának, hogy elkészülhetett e két 1848-as személyiség síremléke. A mai jelképes avatással egy olyan nagyszerű városvezető előtt hajtunk fejet, aki méltó arra, hogy a legnagyobbak között emlegessük nevét.

– Kertész József százados, Komiszár Dénes t. főhadnagy –








hirdetés