Hétezer sors tört derékba akkor Kisvárdán

Hétezer sors tört derékba akkor Kisvárdán
© Fotó: a szerző
Kisvárda – „Meséld el gyermekeidnek! Meséld el milyen volt a te életed. Mesélj a te városodról, amit ők talán sohasem fognak látni. S nekik nem is hiányzik csak neked, aki ott hagytad fiatalságodat szép esztendeivel együtt az emberiségbe és az emberségbe vetett hitedet. Meséld el, hogy a körülötted megváltozott világban is megtalálja helyét az, aki szülői örökségként egy magasabb erkölcsi szemlélettel indult el otthonról, hogy új hazában éljen, és ott felépítse otthonát, a kisvárdai szellem és erkölcs mértékével.”– vallják a zsidók.

Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! „ Jeremiás Siralmai 1,1

A város történelmi múltjának szerves része a város zsidóságának története. Annak a népcsoportnak a múltja, amely pezsgő életével tette mozgalmassá és elismertté Kisvárdát. Harag, gyilkos indulat némította el kisvárdai zsinagógát. A Holokauszt előtt a magyar vidéket virágzó zsidó hitközségek népesítették be. Ezek egyike volt kisvárdai közösség, amely 7000 tagot számlált abban a kis városban, amely alig több mint 10000 lelket számlált. Kisvárdán ma már, egyetlen zsidó, Holokauszt túlélő él, a 86 éves Molnár Laci bácsi, aki 13 évesen szüleivel együtt megjárta Auschwitz–Birkenaut, később Dachaut s csak Ő tért haza. Ezt köszönheti erős testalkatának, s annak, hogy mindig lábujjhegyen állt, hogy idősebbnek tűnjön. A kegyetlen zsidógyűlölet és emberirtás azonban halálos csapást mért a kisváros zsidóságára. Az emléke azonban fennmaradt.

Megemlékezések a városban

Május 29–én, hétfőn délután 15 órától volt az első Holokausztra való emlékezés, már évek óta hagyományosan Kisvárdán, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség /M.E. T./Galilea Háztemplomában Kisvárdán. A megemlékezésen részt vett Iványi Gábor lelkész–a M.E. T. Elnöke, a Nyíregyházi, valamint a Tokaji Zsidó Hitközségek képviselői is. Iklódy László a gyűleket lelkészének rövid megemlékezését követően, Iványi Gábor hirdetett igét. Az emlékezés a Galilea Háztemplom udvarán lévő kicsiny haragtornyon lévő emléktáblájának és a MÁV. (nagy) állomás épületén elhelyezett emléktábla koszorúzásával ért véget. Másnap a Rétközi Múzeumban a volt Zsinagógában,

Kisvárda Város Önkormányzata, a kisvárdai Rétközi Múzeum, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság és a KALANIT Magyar–Izraeli Baráti Társaság május 30–án /kedden/ délelőtt tartották meg a Rétközi Múzeumban a 73 évvel ezelőtti eseményekre, a Holokauszt áldozataira való emlékezést. Ez alkalommal nyitották meg Tóth–Ábri Péter „Zsidó pillanatok” című fotókiállítását, valamint Csutkai Csaba „Ahol szétoszlik a világosság” /„Zsidó temetők képekben”/ című fotóalbumának bemutatóját.

Debrecen, Nyíregyháza, Szatmárnémeti

A megjelent vendégeket Kisvárda polgármestere Leleszi Tibor köszöntötte felidézve az akkori szomorú pillanatokat. Szólt arról is, hogy az emlékezet kavicsait elhelyezve csendesedjünk el a múlt eseményeinek felidézésével. Ezt követően nyitotta meg a kiállítást Somos Péter a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője. A Debreceni Zsidó Hitközség tagja volt kisvárdai a városban eltöltött éveit, emlékképek felidézésével, még csendesebbé tette az emlékezést.

A Szatmárnémetiből érkezett Zsidó Hitközség elnöke szólt az akkori szomorú, s feledhetetlen eseményekről. S elmondta, hogy ma Szatmárnémetiben több mint száz zsidó él, s gyakorolja hitét.

Könyv a zsidó temetőkről

A könyvet–fotóalbumot, Dr. Vofkori Mária történész, a Rétközi Múzeum igazgatója, a könyv szerkesztője, Néző István helytörténész–könyvtáros, Csutkai Csaba fotóművész, valamint Somos Péter a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője, szóltak a könyv keletkezésének körülményeiről, a megjelenésről s ajánlották, „Zsidó temetők képekben” című fotóalbumot a megjelenteknek.
A Holokauszt 73. évfordulójának megemlékezésén közreműködött, Latin Márta fuvolaművész, zongorakísérője, Miller Olga művésztanár, a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárai, valamint a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium két tanulója, Sinka Ádám és Szabados Attila mondott egy–egy verset.

Gyertyák és kavicsok

A megemlékezés végén a Zsidó Hitközségek tagjai, a résztvevők mondtak gyászimát, gyújtottak gyertyát, s helyeztek el egy–egy kavicsot, az előcsarnokban fölmagasló menóra, s a mögötte lévő márványfalak névzuhataga előtt. Ők az Auschwitz fölötti hamuszint égbe temettettek.
Tóth–Ábri Péter „Zsidó pillanatok” című kiállítása június 20–ig látogatható.

 

– Vincze Péter –








hirdetés