Hideg, szeles idő – mi lesz a belföldi nyaralással?

A napokban megjelent hosszútávú előrejelzések szerint hűvös, csapadékos, kánikulamentes
nyár várható Magyarországon, legfeljebb két hét lehet az igazi szezon. Nagy
tavaink mellett már most érezni a pangást, de rosszul járhatnak a fővárosi strandok is.

A Tisza-tó mellett a Kormorán Kikötő egy hónap múlva ad át öt, partmenti házat,
amiket erős árengedménnyel vezet be – tájékoztatott a tiszafüredi vállalkozás
vezetője. Hegedűs Gábor szerint ezek telítettsége a foglaltság alapján a július
1-től december 31-ig terjedő időszakban már jelenleg is 30 százalék, ami egy
most keződődő projekt esetén nem mondható rossznak. Az összes többi idegenforgalmi
termék tekintetében azonban nem optimista a cégvezető. A horgászvendégek száma
elsősorban a szerényebb halállomány miatt esett vissza, a hajós turizmust, a
Tisza-tavi barangolásokat, valamint a kenu- és kerékpár-kölcsönzési üzletágat
egyértelműen a kedvezőtlenebb időjárás veti vissza – teszi hozzá Hegedűs.

El sem kezdődött a szezon

A szezon elvileg már másfél hónapja elkezdődött, de ezidáig nagyon kevés vendég
érkezett, amiben közrejátszik, hogy újra árad a Tisza. A szakember várakozásai
szerint az idei bevétel 40 százalékkal is alulmúlhatja a tavalyit, amikor "nem
volt ok a panaszra". "Necces, hogy lesz-e ebből nyereség" – fogalmazott
a cégvezető. A fejlesztésekre utalva hozzátette: amikor nem megy jól az üzlet,
akkor kell rátenni még egy lapáttal. A szakember szerint egyébként elsősorban
a magyar vendégekre kell alapozni, nekik kell színvonalas szolgáltatásokat nyújtani
– ahol ugyanis már megvan az erős belföldi forgalom, ott lesz külföldi érdeklődés
is.

A környék egyetlen vonzereje a természeti környezet, ezt kellene tudni bemutatni
az év 8-10 hónapjában, azaz a szezon meghosszabbítására volna szükség – véli
Hegedűs. Erre kulturális látnivalók, borospincék híján a termálfürdők és -szállók
létrehozása lenne megoldás, amihez az "alapanyag" adott: a tó környékén
sok, nem hasznosított termálkút található.
A horvát tengerpart sokat emlegetett elszívó hatásával kapcsolatban Hegedűs
megjegyezte: eddig tőlük vittek át hajókat az Adriára, az idén fordult elő először,
hogy két hajót a tulajdonos a Tisza-tóra telepített vissza.

A termálhotel vezetője nem aggódik

A Tisza-tótól 20-30 kilométerre található Thermal Hotel Szivek vezetője a tavalyihoz
hasonló érdeklődésről számolt be: Varga Zsolt szerint az előfoglalások aránya
40-45 százalékos. A berekfürdői szálló tapasztalatai szerint a kereslet csak
mérsékelten időjárás-függő, ha rosszra fordul az idő, legfeljebb az egyéni vendégek
mondják le a szobafoglalást. Aki már megérkezett, kihasználja a szállóvendégek
számára ingyenes termálstrandot, hűvös idő esetén a fedett medencéket veszik
igénybe. A május közepétől szeptember közepéig tartó nyári szezonban a belföldi
vendégek aránya 70 százalék. A külföldiek között a németek érdeklődését nem
a focivébé fogja vissza, hanem egyrészt saját gazdasági helyzetük, másrészt
az, hogy más célországok felé fordultak – véli a szálló vezetője. Hozzátette,
bár bizonyos jelekből lehet arra következtetni, hogy a horvát tengerpart vonzereje
csökkenti a hazai turisták érdeklődését a belföldi célpontok iránt, az üdülési
csekk rendszere igen jó támaszt nyújt a magyarországi keresletnek.

Katasztrofális hatások a Balatonon

A Népszabadság összeállítása szerint a rossz idő a Balatonnál különösen a strandokon,
a parti sétányokon működő vendéglátókat és kereskedőket érintené katasztrofálisan:
esős napokon többségük most ki sem nyit. A horvát tengerpart növekvő népszerűsége
mellett a focivébé is ellenük dolgozik.

A frekventált részeken a legtöbb vállalkozó bérli a helyiségeket, márpedig
a néhány százezer forinttól másfél-kétmillió forintig terjedő bérleti díjakat
alacsony forgalom mellett képtelenség kigazdálkodni. A lap által megkérdezett
fizetővendég-szolgálatoknál elmondták: az idei előszezonban még a vízparti,
úszómedencés nyaralókra sem volt komoly kereslet, de a panziókban és a szállodákban
is kevés német vendég foglalt szobát.

Az Almádiban lévő Balaton Glashotel vezetője ugyanakkor egyelőre elégedett
az idei foglalásokkal – a főszezonban a tavalyihoz hasonló nyolcvanszázalékos
kihasználtsággal számolhatnak. Az elmúlt évi történések azonban nem kecsegtetnek
sok jóval: akkor rengeteg foglalást töröltek: az augusztusi esős időben nemcsak
a bejelentkezett turisták maradtak el, de még a szállóvendégek többsége is hazautazott.

A Fertő-tónál megnyúlt az idény

Az utóbbi években elsősorban a kerékpáros turizmus erősödött, mivel teljesen
kiépült a tó mentén a kerékpárút. Emiatt megnyúlt a szezon, most már kora tavasztól
késő őszig várják ide a vendégeket – mondta Seffer Gábor, a fertődi Tourinform
iroda vezetője. Egyre többen használják ki azt is, hogy a Fertő-tó az Olaszországban
található Garda-tó után Európa legszelesebb tava. Sokan vitorláznak, főként
az osztrák részen, de rengeteg a szörfös is. Télvíz idején nagyon kevesen vannak,
bár azért ebben az időben is akadnak turisták errefelé. A szakember jelezte,
hogy a múlt év nem volt az igazi, s az idei nyár sem ígérkezik jónak. A hideg
időjárás miatt ugyanis többen lemondták az utazást. Jelenleg 13 fokos a víz
és igen erős a szél, ilyen körülmények között kinek van kedve fürdeni? – teszi
fel a kérdést Seffer Gábor.

A Fertő-tó környékén egyébként igen jelentős a kulturális turizmus: az Eszterházy-kastélyban
rendszeresen vannak Haydn-koncertek, s ezek a rendezvények sok érdeklődőt vonzanak.
Az osztrákok mellett holland és német vendégek dominálnak, de egyre több a cseh
és szlovák turista a tóparton. Az osztrákok elsősorban az olcsóbb szolgáltatások
miatt jönnek át a határon: a magyar oldalon ugyanis jóval olcsóbbak az éttermek,
s emellett a "sógorok" fogászatokat és a fodrászatokat is előszeretettel
keresik fel. Vasárnaponként különösen sok osztrák van a magyar éttermekben,
mivel a túloldalon ilyenkor nagyon kevés vendéglátó-ipari egység van nyitva.
A falusi turizmus keretében a tó ausztriai részén fejenként naponta 20-25 eurót
(5,1-6,4 ezer forint) kell fizetni, míg Magyarországon ugyanezért 3-4 ezer forintot
kérnek a szállásadók. A magasabb kategóriájú szállókban odaát 40-50 ezer forintot,
itthon 15-20 ezer forintot kell fizetni egy szobáért.

Buknak a fővárosi strandok

A fővárosi "strandvállalat", a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.
abban bízik, hogy az időjósok tévednek, és mégis jó nyár lesz. Bizakodásra ad
okot, hogy szakértők szerint csak két hétre előre határozható meg nagy bizonyossággal
az időjárás. Nem látszik megoldásnak vészforgatókönyv készítése sem: ugyanis
esős, szeles hidegben a vendégeket más, nem fürdőzős programokkal sem lehet
a strandra csábítani. A strandüzemeltetés egyébként sem nyereséges tevékenység,
még jó években is veszteséget hoz, pláne az olyan rossz szezonban, mint a tavalyi,
amikor 535 millió forint mínusz jött össze. Az rt. idei üzleti tervében nem
szerepel veszteség, abban a reményben, hogy az állandó fürdők mellett a strandok
csak minimális ráfizetést hoznak, ám ez jó időt feltételez. Amennyiben megismétlődik
a tavalyi rossz nyár, félő, hogy ismét veszteséggel zár a társaság. A cég az
idén egyébként nem hajtott végre jelentős strandberuházást, de a minden évben
esedékes strandfelkészítést elvégezte, amely mintegy 80-100 millió forintba
került.

  • Utazás aloldalunk







  • hirdetés